Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) kora: Kr. u. II. század második negyede), és altinosi (DONDERER 1986: 1.10. Taf. 3. kora: Kr. u. II. század harmadik negyede) mozaikokon fordulnak elő. A fennmaradt sarokcikkelyekben a quadrat kerete és a körmustra között minden itáliai példányon leveles ágak és kacsok töltik be a teret. Főleg a flaviusi korra volt jellemző az edényeknek virágornamentumként való ábrázolása. De a Kr. u. I. század vége felé és a II. század elején is alkalmazták ezt a díszítő elemet (15. Altino Taf. 3. színe fekete-fehér, DONDERER 1986: 17). A lineárisan stilizált motívumot az egymással szembeállított volutákkal megtaláljuk Esteben (DONDERER 1986: 1.3. Taf. 47, 2.5.6. Taf. 47. Augustus-kori), Pompeiben (BLAKE 1930: 65. Taf. 28. 2.), Herculaneumban (CERULLI IRELLI 1909: 4. Taf. 21.) és Ostiában (BECATTI 1961: 20. Taf. 21.). Ezek a díszítő motívumok az augustusi klasszicizmus idejét tükrözik. A zsennyei mozaik téglalap mezejének mintája, a voluták és stilizált levelek elrendeződése teljesen megegyezik az estei mozaik hosszú, téglalap mezejében ábrázolt stilizált, lineáris díszítményével. Más megoldásban, de hasonló volutás motívummal ábrázolt mozaikot találunk a villa Hadrianaban (BECATTI 1961: 132. Taf. LXVIIL). Mozaikunk bordűrjének analógiáit a legtöbb esetben Aquileiában találjuk meg. A díszített mezőket keskeny fekete keret határolja. Ez a díszítési mód a korai mozaikokra jellemző. A fehér külső szegély kövei ferde, illetve egymást keresztező, egymást átszelő sorokban rendezettek. Ezeket az elemeket alkalmazták Aquileia (DONDERER 1986: 5. 34. Taf. 10.; 1.26. Taf. 8.;1.36. Taf. 11.; 1.95. Taf. 20; 1.137. Taf. 27; 2.141. Taf. 28.), Barcola (DONDERER 1986: 4. 29. Taf. 31.), Cividale (DONDERER 1986: 2.21. Taf. 43.), Este (DONDERER 1986: 1.3. Taf. 47.) mozaikjain. A zsennyei mozaik harmadik fő részét alkotó fehér mező mozaikszemeit ugyancsak átlós irányban, egymást keresztező sorokban rakták ki. A zsennyei mozaik quadratja a körmustrával, a keskeny téglalap díszítése geometrikus stílusra mutat. A quadratban meghúzott átlók mentén helyezkednek el a centrumban ábrázolt rozetta levelei, a sarokcikkelyekben lévő volutás mustra középtengelyét alkotó pelta csúcsa a csatlakozó stilizált levelekkel. A quadratot középen felező vonalon állnak a peltaminta középső csúcsához ízesülő stilizált levelek. Ebbe a vonalba esnek a téglalap alakú mező felező egyenesének levélmintái. A keskeny mező lineáris motívuma a felező vonaltól jobbra és balra egymás tükörképei. A zsennyei mozaik fő jellemzője a szimmetria és a díszített felületének teljes kitöltése. A geometrikus szabályossága és szigorúsága ellenére a vonalak futása és a körmustra mintája eleven lüktetést tükröz. Az aprólékosan gondos és finom kivitelezés korai időkre mutat. Az I. század második felére jellemző, hogy a centrumban alkotott rozetta fehér és fekete alapon ül. A fehér alap a hadrianusi kora-antoninusi idők sajátossága (DONDERER 1986: 48. Taf. 16.). Altino mozaikján fehér alapon kirakott rozettát látunk. Korát a Kr. u. II. század harmadik negyedére datálták (DONDERER 1986: Altino 10. Taf. 3.). Aquileia Kr. u. II. század második negyedére keltezett mozaikján 85