Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) 5. ábra. Ókeresztény agyagtál (Rajz: Mátyus Magdolna) Figure 5. Early Christian clay dish (Drawing: Magdolna Mátyus) SÁGI 1960: Abb. 28,1; 43, 1; 53), Karmancs (SÁGI 1960: Taf. XC. III. 2.) késő római temetőiből. Baranya megyében lelőhelyük Zengővárkony (DOMBAI 1957: VII. t. 34.), Kő (DOMBAI 1957: XXXVI. t. 8.), Birjam (DOMBAI 1957: XXXVII. t. 1-3.), Majs (BURGER 1972: 26 kép), Mucsfa-Szárászpuszta (BURGER 1977: 4. kép 3.), Somogyszil (BURGER 1979: Abb. 2., 4., 5., 22., 27., 54., 60., 64. Taf. 2/2-2, 6-3, 7-2, 3/9-2, 14-3, 5/321, 6/34-1, 8/38-9, 11/57-1, 16/81-7, 17/89-1, 18/94-4, 37/2.). Ezek a csonkakúp formájú poharak az érmék által 330-380 évekre datálhatok (Constans, Constantinus, I. és II., Constantius). Ez az időpont egybeesik ennek a pohárformának a virágkorával (BARKÓCZI 1987: Taf. LXXIII/105., Taf. X. 108. 47.; KONISCHE BECHER 47/d.). A szürke, karcolt tálak kónikus üvegpoharakkal együtt kerültek napfényre, többségükben női és gyermek sírokból. Zsennyén a téglasír kis mérete következtében gyermeksírra gondolhatunk. Sajnos a kifosztott sírban már nem volt tetem. Itt is együtt fordult elő a kereszttel jelzett tál és a kónikus üvegpohár, ami ókeresztény kultuszra utal. A sír korát a IV század második felére helyezhetjük. Az épületrész feltárása közben érem egyáltalán nem került elő. így az alábbiakban kénytelenek vagyunk a kerámiatöredékek viszonylagos keltező szerepére hagyatkozni. 53