Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Műtárgyvédelem - Kurovszky Zsófia: A szombathelyi Szily János utcában feltárt falfestménylelet összeállítása és elméleti rekonstrukciója. Analógiák és analízisek

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) história" című művének XXXIII. könyvében bőséges információval szolgál a cinóber eredetéről, mesterséges előállítási módjairól, szinte kultikus tiszteletéről és ennek meg­felelő felhasználási területeiről. Véleménye szerint, a Birodalom területén kizárólag Hispániából, a Baetica területén működő cinóberbányából származó pigmentet hozták forgalomba. Nem meglepő, hogy a bánya „a római nép állami tulajdona" (C. P. S. 2001: 118) volt, amelyet legfeljebb bérbe adtak. Ami azonban jelen esetben a legfontosabb, megadja a cinóber 1 fontjának 28 árát is. A nem egészen 33 dkg-nyi pigment 50 és 70 sestertii körül volt megvásárolható. A pigment borsos árát jól érzékelteti, hogy Plinius korában egy légionárius fizetése évente 1200, azaz havonta 100 sestertii volt (KPWRE: Stipendium). Ez azt jelenti, hogy egy római átlagpolgár a havi megélhetés mellett nem engedhetett meg magának fél font cinóbert sem, ami a vizsgált helyiség mennyezetének vélhető méretét tekintve igen csekély mennyiség. 29 A helyiségben felhasznált zöld pigmentek mindegyike természetes zöld föld, azon­ban különböző árnyalatúakkal, kékesebb, sárgásabb színűekkel is dolgoztak a festőmes­terek, a lábazatnál ezeket még keverték is. 30 A mennyezeten - egyedül a spirálos indamotívum esetében - világosabbra és sötétebbre kevert festékkel modellálták az indákat, leveleket, ahogy azt a motívum hagyományos ábrázolásmódja megköveteli. A sötétebb zöld festékréteg a keresztmetszet­csiszolaton látottak szerint mész kötőanyagú zöldföld. 31 A világosabb nagy mennyiségű fehér színű szemcse mellett jelentős mésztartalmat mutatott. A világos réteg a savas reagenssel történt megcseppentés után kimosódott, így megállapítható, hogy a derítésre használt anyag mészkő por, illetve nagy mennyiségű mész kötőanyag lehetett. A kék pigment a polarizációs mikroszkóppal történt kaparékminta vizsgálata után, szemcsekaraktere és optikai tulajdonságai, valamint tengelyképe 32 alapján egyip­tomi kéknek bizonyult. 33 A tüzes szín és a kitűnő fedőképesség a pigment nagy szem­cseméretének köszönhető. 34 28 1 font = 327,45 gr 29 Ennek megfelelően sokféle módon hamisították a cinóbert. A különböző keverékek, például a szíriai vörös 1 fontjának ára mindössze 5-6 sestertii körül volt (C.P.S: 2001). 30 Valószínűleg az utoljára meghúzott, a lábazatot és a padló síkját elválasztó zöld sáv festésekor már a maradék pigmenteket használták fel. 31 Mikroszkóp alatt a keresztmetszet-csiszolaton jól látszik az először felhordott lilás-bíboros háttérszín rétege is. 32 A rézszilikát egytengelyű. 33 CaO-CuO-4Si0 3 34 Az egyiptomi kék egy üvegszerű pigment, amely mennél apróbb szemcsézetű, annál világosabb, először szürkés, majd fehér színű, hasonlóan az üveg porításához. A pigment árát is a szemcseméret határozta meg, mennél nagyobb pigmentszemcsékből állt a festékpor, annál drágább volt, azonban sokkal jobb fedőképességü és gyönyörű színű is. A keresztmetszet-csiszolaton mért pigmentek mérete 20-40 um között volt. 485

Next

/
Oldalképek
Tartalom