Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Helytörténet - Mód László: Adalékok Pável Ágoston egyetemi magántanárrá nyilvánításához

Mód László: Adalékok Pável Ágoston egyetemi magántanárrá nyilvánításához BEVEZETÉS A magyar néprajz első egyetemi tanszéke Erdély román megszállásának, majd Romániához csatolásának következményeként a kolozsvári magyar egyetem működése lehetetlenné vált, mivel tanárai a hágai egyezményekre hivatkozva nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román királynak. Az intézmény két tanéven keresztül Budapesten folytatta tevékenységét, majd a Ferenc József Tudományegyetem székhelyét Szegedre helyezték át, ahol az oktatás 1921. október 10-én indult meg (RUSZOLY 1999: 13). A néprajz első egyetemi tanszékét 1929-ben szervezte meg az oktatási kormányzat a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen Solymossy Sándor

1 vezetésével, aki ekkor 65 éves volt. A rendelkezésre álló forrásokból úgy látszik, hogy a törekvés nem a szegedi egyetemről indult ki, hanem minisztériumi elhatározás húzódott mögötte, ami összefüggésben állt a felsőoktatás nagyfokú átszervezésével. Solymossy nyugdíjba vonulását követően (1934) Hóman Bálint kultuszminiszter a tanári státust áttette a Pázmány Péter Tudományegyetemre, megalapítva ezzel Budapesten a néprajzi tanszéket. Az 1940-es évek elején Szegeden nyert egyetemi magántanári képesítést szaktudományunk számos, jelentős XX. századi alakja annak ellenére, hogy a budapesti és a kolozsvári egyetemeken működő néprajzi tanszékeken volt betöltött professzori állás. A Ferenc József Tudományegyetem hallgatója volt 1929-1934 között a Sík Sándornál,

2 Banner Jánosnál

3 és Marót Károlynál

4 habilitált Ortutay Gyula,

5 aki magántanári előadását Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés címmel tartotta meg. Schmidt Henrik,

6 Banner János és Klemm Antal

7 professzorok előtt habilitált 1941. október 25-én Gunda Béla

8 „Összehasonlító néprajz, különös tekintettel a balkáni népekre" tárgykörben. Tálasi István

9 a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait, 1 Solymossy Sándor (1864-1945) néprajzkutató, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1922), rendes tagja (1933), a budapesti egyetem magántanára „ethnológia" tárgykörben (1922), az Ethnographia folyóirat szerkesztője (1919—1931). 2 Sík Sándor (1889-1960) piarista szerzetes, irodalomtörténész, esztéta, a szegedi egyetem tanára (1929), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946). 3 Banner János (1888-1971) a kolozsvári egyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári oklevelet, 1922-ben habilitált, 1924-től az Archeológiai Intézet oktatója. 4 Marót Károly (1885-1963) klasszika filológus, 1917-ben habilitált Kolozsváron, tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak. 5 Ortutay Gyula (1910-1977) folklorista, akadémikus, az egyéniségkutató iskola megalapítója a mesekutatásban. 6 Schmidt Henrik (1877-1953) germán filológus, egyetemi tanár (1911), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1923). 7 Klemm Antal (1883-1963) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA levelező (1927), majd rendes tagja (1949). 8 Gunda Béla (1911-1994) néprajzkutató, egyetemi tanár, az Ethnographia szerkesztője (1940-1944) 9 Tálasi István (1910-1984) néprajzkutató, egyetemi tanár, a budapesti Tárgyi Néprajzi Tanszék vezetője. 418