Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Helytörténet - Csák Zsófia: Eltűnt emléktáblák nyomában. A szombathelyi 11-es lovassági laktanya emléktáblái

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) választom. De előbb még visszalépek az időben, s a Szombathely középkori városkapujának, a Gyöngyös utcai kapunak emléktábláját

10 - Heckenast János, 1970 - keresem tekintetemmel. Régebben fájó szívvel néztem a szöveg feletti városkapu-ábrázolást. Ma már örömmel nyugtázom, hogy 1972-es száműzetése után a rendszerváltozást követően a régi városkapu ismét szerves része lett Szombathely város új (a régihez visszatérő) címerének. Üti célom emléktábláinak utolsó állomása a Ferences templom oldalfalán elhelyezett Hefele Menyhért-emléktábla — Lesenyei Márta, 1889 -. E templom kriptájában helyezték örök nyugalomra a tiroli származású, a barokk építészetének kiváló mesterét. Neki köszönhetjük Magyarország egyik legszebb, máig megmaradt késő barokk tereként jegyzett terünk meghatározó épületeit, a püspöki palotát, a székesegyházat, a szeminárium épületét és az ún. Eölbey-házat. Néhány perc, s megérkeztem. Húsz perc munkába menet, húsz perc múltidéző kalandozás. A SZOMBATHELYI EMLÉKTÁBLÁK TÍPUSAI Az emléktábla a múlt emlékeinek, az értékek őrzésének és átadásának/továbbadásának sajátos tárgyiasult formája. Az épületeken belül, kapubejáratnál, lépcsőházban, folyosón, zárt térben, teremben, udvarban elhelyezett emléktáblák általában kisebb, zárt közösségek kezdeményezésére jöttek létre. Ezáltal mindennapi szabad elérhetőségük is egy szűkebb réteg számára korlátozódik.

11 Legtöbbjük az idők folyamán a szakszerűtlen felújítások, átalakításokkövetkeztébenmegsemmisült, jobb esetben befalazták. A köztéri, leggyakrabban az épületek külső falára rögzített emléktáblák a legkisebb községtől a milliós lakost számláló nagyvárosokig egyaránt megtalálhatók. Elhelyezésük kezdeményezői között mindenkor élen jártak a helyi közélet vezetői. Ugyanakkor mindig jelen volt a civil kezdeményezés is, az élettere múltját büszkén vállaló utókor polgára. Az elődök értékteremtő munkájának tisztelete mindenkori forrásává vált és válik újabb értékek születésének. Az emléktáblák legtöbbje időtálló, nemes anyagból, márványból, márvány-bronz variációból, ritkábban bronzból készült. A táblák többségén megtaláljuk az elhelyezés időpontját, ami gyakran kerek évforduló, illetve az állíttató megnevezését. A csak szöveges emléktáblák esetében a tábla készítése, kivitelezése egy-egy kőfaragó műhelyhez, ritkán mesterhez köthető. A tehetséges mesteremberek a betűtípusok, betűméretek és szövegtördelés variálásával látványos, egyben esztétikailag a környezettel összhangban lévő táblákat készítettek. Szép példa erre a Magyar Mérnök és Építészegylet által Hollán Ernő szülőházán 1901-ben elhelyezett emléktábla.

12 A jó szándék ellenére bizony 10 Fő tér 32. szám. HA tanulmány a továbbiakban ezekkel az emléktáblákkal nem foglalkozik. 12 Hollán Ernő u. 15. szám. 377