Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)
Régészet - Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke
Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke mi könyvtár megépítésekor, ám ennek kora nem ismert (Buocz 1967: 30). Szentléleky Tihamér a Berzsenyi Dániel téren feltárt épületrészletet azonosította fürdőként, aminek a koráról annyit tudunk, hogy az alatta lévő épületet - véleménye szerint - a II. században szüntették meg (SZENTLÉLEKY 1965a: 34, 1965b: 237, 1968: 30). A Romkertben lévő közfürdő épületének a legkorábbi periódusából Domitianus császár érméi kerültek elő (Buocz 1991: 22). Ez az adat azt jelenti, hogy az aquaeductusnak legkésőbb az I. század végén működnie kellett, hiszen a fürdő üzemeltetéséhez szükséges vízmennyiséget máshogy nehezen lehetett volna biztosítani. Segíthetne még a vezeték korának meghatározásánál a szennyvízhálózat datálása, amelynek kialakítása a Fő tér ásatásainak tükrében a II. század első felében történhetett (SOSZTARITS 1994: 5). A hidrológiai elemzés kimutatta, hogy a vízvezeték nagy mennyiségű vizet volt képes a városba juttatni, amelynek egy része - feltételezhetőleg - a közkutakat táplálta, amelyek a túlfolyók elvén működtek, tehát a felesleges vizet valamilyen formában el kellett vezetni. Ez a vízmennyiség hozzájárulhatott a szintén gravitációs elven működő szennyvízhálózat zavartalan működéséhez, de az sem elképzelhetetlen, hogy az aquaeductusból közvetlenül juttattak valamennyi vizet a csatornákba. A két közmű kiépítése tehát megközelítőleg azonos időpontban történhetett. Ammianus Marcellinus Valentinianus császár 374-es savariai látogatásáról írva egy fürdőházat említ, 22 minek alapján feltételezhetjük, hogy ekkor még működött az azt tápláló aquaeductus. A római közigazgatás kivonulása után, az V. század elején is üzemelhetett a vezeték, mivel a várost ellenőrzésük alatt tartó hunok - a leletek tanulsága alapján - biztosították annak kiindulópontjául szolgáló forrásait (Kiss et al. 1998: 78). A savariai aquaeductus nyomvonala tehát többé-kevésbé ismert, de egyes szakaszai kapcsán - forrásfoglalás kialakítása, Rohonci-patak és a vezeték kapcsolata, a különböző technikai megoldással készült séi részek egymáshoz való viszonya, a pontos hidrológia, a castellum divisorium helyzete és a városon belüli vízelosztás rendszere - még további kutatásokat igényel. HIDROLÓGIAI ELEMZÉS A hidrológia segítségével lehetőség nyílik az aquaeductus vízszállító képességének vizsgálatára. A számítás alapját a vezetékben folyó víz sebességének ismerete jelenti, amelyből azután kiszámítható a csatorna által szállított hozam mennyisége. - sebesség: v = k-R 2/3 VS (Chezy-féle összefüggés Manning-Strickler-féle alakja) - szállított hozam: Q = A-v 22 „bubo culminibus regii lavacri insidens"Amm Marc 30. 5. 17. 36