Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)
Régészet - Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke
Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke sen nem zárható ki a lehetőség, hogy a szondák elkerülték a vezetéket, amelynek az U3 ponttól egy pár méter állt rendelkezésére, hogy élesen dél felé forduljon, és egy nagyobb hurkot leírva csatlakozzon a 2001-ben feltárt dél-észak irányú szakaszhoz, de éppen a csekély távolság miatt ez a megoldás nehezen elképzelhető. A legvalószínűbb az, hogy egy bekötőággal állunk szemben, amit megerősíthet az is, hogy a vezeték (délészaki szakasz) mellett volt egy természetes vízfolyás, amelyet az 1965-ös kataszteri térképen is feltüntettek, továbbá ennek egykori árka is előkerült a feltárások során; így elképzelhető, hogy ezt a patakot is csatlakoztatták a hálózathoz. Az U3-ban feltárt vezeték metszete azonban újabb kérdéseket is felvet. A csatorna belsejét kitöltő terrazzo egyenes vonalban összetartva szűkíti a belméretet, továbbá az alépítmény és a vízzáró réteg között 15 cm vastag tégla- és kőzúzalék volt megfigyelhető (8. ábra: 18, 12. ábra). Ezek a technikai megoldások csak ezen a szakaszon láthatóak, a többi ismert metszeten jól megfigyelhető, hogy a terrazzot a belső sarkokban körcikkszerúen képezték ki, illetve a vízzáró közvetlenül az alépítményre került. A 2001-ben feltárt vezeték is - bár a csatornát a belső aljáig kiszedték - (13. ábra) inkább az utóbbi megoldással készülhetett, mivel a terrazzot itt is az alépítményre vitték fel (SMRA). A különbségek a kivitelezés időbeni eltérésére is utalhatnak, melynek okai sokfélék lehetnek. Köln aquaeductusánál megfigyelhető volt, hogy a vezeték egy részét alkalmi céllal készítették (GREWE 1983: 351, 6. ábra, GREWE 1985: 40). Ennek a lehetőségnek azonban ellentmond az, hogy az itt a feltárt szakaszok mindegyike láthatóan hosszú használatra, magas műszaki színvonalon, még a kölni kiegészítő rész kisebb méretben, alacsonyabb technikai szinten, ideiglenes megoldásként készült. Elképzelhető lenne az is, hogy az U3-ban feltárt rész egy későbbi szakaszmódosítás eredménye, de ez a terület kiterjedt kutatottsága és a domborzati lehetőségek által behatárolt vonalvezetés miatt kevéssé feltételezhető. Az, hogy a vezeték belsejének módosítása esetleg összefügghet a bekötőág későbbi csatlakoztatásával szintén kérdéses, mivel ha feltételezzük az építés és a módosítás egyidejűségét, akkor felmerül a kérdés, hogy miért nem azonos a két vízzáró réteg kiképzése. A legvalószínűbb a teljes vagy részleges - esetleg csak a csatornabelsőt érintő, átépítés, melyre talán hidrológiai okok miatt volt szükség. A szombathelyi Kárpáti Kelemen utcában épített óvóhelyeket az 1965-ös, l:10000-es léptékű kataszteri térképen jelölt nagyméretű tároló pincékkel azonosítottam (14. ábra: 33). A további nyomvonallal és a végponttal kapcsolatban azonban újabb kérdések merülnek fel. A problémát a Bagolyvár, mint feltételezett castellum divisorium (14. ábra: 34) és a fallal körülvett város (14. ábra: 35) egymáshoz viszonyított földrajzi helyzete jelenti. Ez a létesítmény rendszerint a Vitruviusi elvnek megfelelően 13 á városfalakon belül - általában a legmagasabb ponton (HODGE 1992: 280) - épült fel és vagy a római író által meghatározott három - pl.: Pompeiiben a Vezúv-kapu13 „Cumque venerit ad moenia, efticiatur castellum et castello coniunctum ad recipiendam aquam triplex . immissarium, conlocenturque in castello trés fistulae aequaliter divisae intra receptacula coniuncta, uti, cum abundaveritab extremis, in medium receptaculum redundet." VITRUVIUSI. 6. 1. 32
