Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Tóth Zsuzsanna: Késő neolitikus település részlete Gór–Kápolnadombon

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) Egyéb díszítésmódok Bekarcolás - A Gór-Kápolnadombi leletanyagban a bekarcolt díszítés nagyon ritka. A bekarcolással díszített darabok közé csupán az egyik agyagkanál töredéket (18. ábra: 3; 1. fenn) és egy aljtöredéket sorolhatunk (6. ábra: 4). Az agyagkanál esetében kétségtelen, hogy a készítő karcolt motívumokkal akarta még esztétikusabbá tenni a tárgyat. A hosszú nyél tövénél kettős vékony, párhuzamos bekarcolt vonal fut körbe, majd rövid vonásokkal bekarcolt zegzug minta ismétlődik körben a teljes felületet beborítva. Az aljtöredéknél (6. ábra: 4) mind az aljon, mind pedig az oldalon bekarcolt rövid vonalakat találunk, nagyjából cikk-cakk mintát alkotva. Az aljon ebből több maradt meg, az oldalon csak egy kicsiny rész. Mindezek mellett vörös festés maradványai is megfigyelhetőek az oldalon. Párhuzamát Boskovstejn lelőhelyről ismerjük, ott az aljon feloldott meandert karcoltak be kettős vonallal (PODBORSKY 1970: Tab. XIV: 12). Magyarországról H. Simon Katalin közölt hasonló töredéket Tekenye-Öcse-dűlő lelőhelyről a 24. objektumból. Eddig ennek bekarcolása hasonlít leginkább a górihoz, a Tekenyén talált töredék azonban a lengyeli kultúra későbbi fázisára keltezhető (H. SIMON 1987: 20. kép: 4). Benyomott díszítés - A csoport kiemelkedő darabja a 17. ábra 2. képén látható edény. A Stichbandkeramik és más vonaldíszes csoportok leletanyagában sokszor találkozunk ehhez hasonló többsoros benyomott díszítéssel (BEHRENS 1973: 31, Abb. 8: e). Ha az edény nem annyira töredékes, mint a góri példány, esetleg összeállítható, rögtön nyilvánvalóvá válik a hálót utánozó minta, amelyben az edényeket szállították, tárolták. A hálómintának ez a vízszintes és függőleges sávokká egyszerűsödött módja már nagyfokú stilizáltságot mutat (BEHRENS 1973: 26. Abb. 6: a; KAUFMANN 1976: Taf. 11: 12; Taf. 17: 16; Taf. 55: 4), a vörös festéssel történő kiemelés azonban kivételes. Eleddig legjobb párhuzamként egy Kraków-Nova-Huta-Pleszów lelőhelyről származó edényt említhetünk, a Samborzec-Opatów-csoport emlékét (KACZANOWSKA et al. 1986: Abb. 1: 1; KACZANOWSKA 2006: 98. old. 3. kép). Formáját tekintve valószínűleg a góri edény igen hasonló lehetett, bár a nyakánál törött, így felső részéről nem rendelkezünk információkkal. A váll íve a pleszówi példányhoz hasonlót lehetővé tesz. A pleszówi darab szintén beszurkálással díszített (bár az egyértelműen köthető a Stichbandkeramikhoz), ott négy-ötsoros a bekarcolás, amely a góri darabhoz hasonlóan vízszintes és függőleges sávokból áll. Formájában hasonlít a Sé-Malomi-dűlő 19/a gödörben talált két edény is, bár feltételezésem szerint a góri darab élesebben profilált. A Seben talált edények díszítetlenek, Károlyi Mária (KÁROLYI 2004: 68. ábra: 13-14) az elő-lengyeli időszakra keltezi őket. A festetlen kerámián még néhány esetben találkozhatunk benyomott díszítéssel, de összességében megállapíthatjuk, hogy nem ez volt a legkedveltebb díszítőeljárás. A 18. ábra 6. képén egy olyan töredéket mutatunk be, ahol egymás alatt három párhuzamos sorban található a rövid függőleges benyomkodott vonalakból álló minta. 317