Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) szúságban, különálló kutatóárokkal tárták fel. A XVIII. árokban a habarcsba rakott 40 cm széles oldalfalak 100-110 cm magasságig maradtak meg és 76 cm széles belső teret határolnak; a XX. árokban a vezetéket az alapjáig kitermelték. A XIX. árokban (9. ábra) a 40 cm széles és 180 cm magas oldalfalak, 90 cm magas és 72 cm széles csatornabelsőt fogtak közre. Ezen a ponton megfigyelhető volt a boltozat maradványa, amelyet itt sem az oldalfalak vízszintes lezárásából, hanem annak külső oldalán 30 cm-rel megemelt síkjából indítottak. A csatorna oldalfalain 6 cm, a fenekén 14 cm vastag terrazzo volt látható, amelyet az alsó sarkokban körcikkszerűen képeztek ki, 8x6 cm-es méretben. A megfigyelés szerint az aquaeductus belsejében alkalmazott vízzáró réteg a vezeték alján és oldalán két egymástól jól elválasztható részből állt. A terrazzora rakódva a csatorna fenekén 5-7 mm, oldalfalán 3-5 mm vastagságú - bontáskor levelesen leváló - vízkövet lehetett látni, amely a vezeték oldalát az aljától számítva, kb. 35-40 cm magasságig borította. A csatornabelső aljának - a felső részhez viszonyított, markánsabb kopottsága is a vízkövesedés határig volt megfigyelhető (10. ábra). Az opus incertum technikával épült vízvezeték oldalfalai egybeépültek a 20 cm vastag alépítménnyel (SMRA). A bucsui út nyugat-kelet irányú Narda-Szombathely országútba való torkollásánál is megtalálták és kiszedték a vezetéket, amely itt kb. 150 cm mélyen húzódott (TÜRR 1953: 131). NARDA A nyomvonalba szervesen nem illeszkedő szakasz került elő a Nardáról kivezető út és a Molnárréti-árok

7 találkozásánál (8. ábra: 20). A megfigyelés szerint a kérdőjelesen keletnyugat irányú, körülbelül 2 m mélyen fekvő, csatárikőből épült csatorna síklefedéssel készült, oldalfalai 40 cm széles és 60 cm magas belvilágot határoltak (Kovács Sándor főmérnök - Gyöngyös-Répcementi Vízrendészet - bejelentése. SMRA). DOZMAT (8. ábra) A dozmati réteken a vezeték széles ívben kelet felé kanyarodik, és körülbelül 50 m-re megközelíti az Arany-patakot. A patak déli oldalán, a hegyek lábánál húzódik tovább keleti irányba Torony felé (TÜRR 1953: 131). 7 A kézirat által említett bizonytalan olvasatú vízfolyás nevét sem a kataszteri térkép, sem a VMFN nem tartalmazza. 21