Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)
Régészet - Molnár Attila: Hallstatt-kori temető Hegyfalu határából
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) Másodlagosan égett, omphaloszos, behúzott peremű tál töredékei /Ő.2006.34.L/ (11. tábla: 7). Sötétszürke, jó minőségű, simított felületű oldaltöredék /O.2006.34.7/. Ovális átmetszetű, durva kidolgozású szalagfül töredéke, felületén grafitszemcsékkel /Ő.2006.21.11./. Apró kavicsokkal, kerámiazúzalékkal, soványított apró töredékek /O.2006.34.26, 8-10./. A síkozott peremű, a csücskös peremű és az omphaloszos, behúzott peremű tálak (10. tábla: 4, 5, 7) általánosan elterjedtek a kora vaskori leletanyagokban, így több példányukkal találkozunk a hegyfalui temetőben - másodlagosan égett formában is (lásd. fent). Az ansa lunatás edény (10. tábla: 6) fülkiképzése egy ritka formát képvisel, ennek ellenére ismerjük néhány jó párhuzamát, nem is oly távol a hegyfalui lelőhelytől. Hasonló, dudorral díszített szalagfüles csészék kerültek elő avaskeresztesi halmokban - mindkét temetkezés a HaC2-periódusra ill. a periódus végére keltezhető (FEKETE 1985: Abb. 5, 1-3; Abb. 17, 1-2). Talán igaza van Fekete Máriának (1985: 60-61) abban, hogy ez a fülkiképzés az előfutára a később oly gyakorivá váló szarvasfüles tálaknak, mindenesetre ez a gombos variáns az ismert példányok kis számából kiindulva nem lehet túl hosszú életű típus a Dunántúlon. Hasonló fülkiképzésű, a fülön elhelyezett oldalirányú dudorokat nélkülöző edényekkel — aszkosszal és függőlegesen kannelúrázott tállal - találkozunk a vaszari 13. halom anyagában is (MITHAY 1980: 13. kép 2-3). Az állatprotomés oldaltöredék (10. tábla: 3) talán egy bikafejes edény erősen kopott, töredékes maradványa — a kerámia állapota alapján valószínűnek tűnik, hogy ezt is másodlagos tűz érte. Töredékes voltában nehéz összevetni a keleti-Hallstatt területek számos állatprotomés edényével (hasonló állapotban maradt ránk például egy vaskeresztesi példány: FEKETE 1985: Abb. 6, 1), a leglényegesebb azonban talán nem is ez, hanem az a tény, hogy hasonló díszítésű edények ez idáig szinte kizárólag halmos temetkezések leletanyagából ismertek: fontos kivétel, földrajzi közelsége miatt is, Gór-Kápolnadomb magaslati telepe. 14 A sírok között rendszertelenül elhelyezkedő gödrök értelmezése nem könnyű. 15 Kora vaskori temető közvetlen közelében előkerült településobjektumokról számol be Ilon Gábor a nagydémi és Figler András a győrszemerei ásatások kapcsán - egyéb adatok is arra utalnak, hogy a kora vaskori népesség temetkezési és lakóhelyét általában nem választotta el túl nagy távolság (ILON 1992: 24; FIGLER 1985: 13). Nem csak az szól azonban a gödrök telepjelenségként való értelmezése ellen, hogy Ilon Gábor és 14 ILON (in press) 15 Sajnos abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a leletanyagot nem, vagy alig tartalmazó kisebb gödrökből hány keltezhető a korai vaskor időszakára. 215
