Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Ilon Gábor: A velemi Szent Vid környékének településtörténeti rekonstrukciója a régészeti leletek tükrében

Ilon Gábor: A velemi Szent Vid környékének településtörténeti rekonstrukciója a régészeti leletek tükrében gyöngyösfalui telepeken a korai ún. keszthelyi, a kottafejes és a fiatalabb zselízi fázis kerámiatöredékeit találtuk meg. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy e településeket több évszázadon át használták az újra meg újra visszatérő, megtelepedő emberek. A vízközeli dombhátak oldalában elhelyezkedő, hosszan elnyúló telepek rendszere nagyon jellemző erre a népességre. A séi és a dozmatiként (KÁROLYI 1996: 170; KÁROLYI 2003: 274) publikált, valóban azonban az utóbbi Torony mellett, az Arany-patak teraszán így értelmezhetők a Gyöngyös nyugati partján, a Csömötei-hegy oldalában rögzített lelőhelyek (Gyöngyösfalu-Hegyalja-dűlő, Lukácsháza-Csömötei-hegy/Kisrókás). Vízközeli - sőt, vizek közötti - lelőhelyként értelmezhető a szombathelyi Romkert DVK telepe (KÁROLYI 2004: 56. és 47. ábra) is. Leszögezhetjük tehát, hogy ez a térségbeli csoportosulás is része volt annak a gyorsan terjeszkedő DVK-nak (MAKKAY 2003: 40-41; BÁNFFY 2004: 355-391), amely e közlekedési folyosót is igénybe véve Nyugat-Európa felé nyomult, miközben megismertette az új területek lakosaival a neolitikus innovációkat. A késő neolitikus lengyeli kultúra I—II. lelőhelyeit nem tudtuk a gyöngyös-völgyi terepbejárások rendkívül erodálódott kerámia anyagában elkülöníteni - ami nem zárja ki hajdani jelenlétüket -, de a vizsgált mikrorégió hiteles ásatásain előkerültek nyomai. Például Szombathelyen

6 és Seben (KÁROLYI 1992: 73-74; KÁROLYI 2004: 64-65, 71 és 75-76., 83., 101-107. ábra), de a távolabbi Gór-Kápolnadombon

7 is. A séi telepen kimutatható a morva festett kerámia éppúgy, mint a Sopot- és a Hvar-kultúra (KÁROLYI 2004: 77. és 116. ábra). Ebből a periódusból származnak a jól ismert idoltöredékek (KÁROLYI 2004: 63-65) is. A lengyeli kultúra teljes időszaka egyébként megtalálható és nyomon követhető a vizsgált területen. A következő megtelepedési fázis nyomait a rézkor időszakából, (1. ábra, 1. lista) öszszesen 29 lelőhelyen

8 rögzítettük. A mikrorégió legnagyobb településeinek kutatására Seben (KÁROLYI 2004: 72. és 78. ábra), valamint a szombathelyi Metro áruház területén és környékén (ILON 2004: 27-41; ILON et al. 2004) a Minerva-lakóparkban került sor. A lelőhelyek sorából külön ki kell emelni a Lengyel III. fázisból a SzombathelyArany-patak lakópark megaronos szerkezetű hatalmas házát és a szombathelyi Metro áruház területén és környékén megkutatott házakat. Unikális emlék a lengyeli kultúra legvégére keltezhető, a szombathelyi Plachner-féle bányából származó szobortöredék (KÁROLYI 1992: 43. és 36. tábla). A Balaton-Lasinja kultúra időszakából a Sé-malomoldali és a Szombathely-Reiszig-erdő alatti dűlőben feltártak a legfontosabbak. A Pécel-badeni kultúra (összes lelőhelyük száma a vizsgált mikrorégióban: 6) hangsúlyos megtelepedési pontjait Lukácsháza-Csömötei-hegy-Kisrókás, GencsapátiKápolnadomb (KÁROLYI 2004: 73. és 93. ábra) és Szombathely határában több helyről 6 Legújabban 2006-ban a szerző Oladi-platón végzett megelőző feltárásán. 7 Ilon Gábor még közöletlen 2002. évi feltárása a Kápolnadombon. Feldolgozását e sorok írása közben Tóth Zsuzsanna egyetemi hallgató (ELTE) végzi. 8 A szombathelyi Oladi-platón 2006-ban feltárt néhány Furchenstich-gödör egy újabb lelőhelyet jelent. 114