Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Farkas Csilla: Adatok Sárvár környékének kora középkorához (A Sárvár–Faképi dűlő nevű lelőhely néhány IX. századi objektuma kapcsán)

Farkas Csilla: Adatok Sárvár környékének kora középkorához objektumot tártunk fel, ezekből körülbelül 45 tartozik biztosan a kora középkori telephez. A település keleti szélén, a többi hasonló korú jelenségtől kb. 70—80 méterre került elő néhány objektum, földbe mélyített ház, műhely, gödör, árok (2. ábra). A házból, egy másodlagosan beásott temetkezésből egy férfi csontváza került elő. Ezen objektum kapcsán szeretném ismertetni a hozzá 20-30 méteres körben, korban kapcsolódó régészeti jelenségeket (66., 190. objektumok) és azok leletanyagát. Telepjelenségek és leletanyaguk leírása 66. objektum: Még a humuszban sikerült megfigyelnünk egy kőkemence maradványait. A hozzá tartozó objektumot azonban, már csak a sárga altalaj szintjén tudtuk megfogni. Egy észak-déli irányú hosszúkás, lekerekített sarkú téglalap alakú gödör, amely alig mélyed az altalajba. Nagysága: 240x350 cm. Betöltése fekete humuszos. Északi felében jelentkezett a kővel kirakott kemence, amelynél az alsó kősorban még az eredeti rend is megfigyelhető, a kövek között római tegula- és tégladarabok is voltak. Alja kissé átégett, néhol 2-3 cm vastagon is. A tüzelő helyét kissé az objektum aljába mélyítették. Átmérője: 90x120 cm, az égett, hamus rétegvastagsága: 6-7 cm. Az épület szerkezetére a közepén, kerek, mély, határozott cölöplyuk (átmérő: 34 cm, mélység: 19 cm), valamint a kemence keleti oldalánál az objektum északkeleti sarkában található cölöplyuk (átmérő: 37 cm, mélység: >43 cm) utal. A gödör keleti oldalából kiöblösödve egy kisebb, kerek, sekély, bizonytalan cölöplyukat feltételezünk. Padlót nem sikerült megfogni, az épület funkciója bizonytalan, talán ház, esetleg műhely lehetett (3. ábra). Leletanyag. Az objektumból kevés díszített kerámiatöredék került elő, néhány esetben vonal- és hullámvonalkötegeket figyelhetünk meg (5. ábra: 3-5). Peremtöredékek: egy homokkal soványított, világosbarna, viszonylag vékony falú, jól kiégetett, osztott szélű perem, szájátmérő (a továbbiakban: szá.): kb. 12 cm (5. ábra: 1). Homokkal és kaviccsal soványított, barna színű, törésfelületén sötétszürke, függőlegesen levágott perem, belső oldalán jól látszanak a simítás nyomai (5. ábra: 2). A homokkal és kavicscsal soványított, jó kidolgozású kerámia mellett több, kézzel formált sütőharang-töredéket találtuk. Ezek soványító anyagában megtalálható mind a kavics, mind a kerámiazúzalék, mind a szerves anyag, peremátmérőjük legalább 28 cm, az egyik töredék külső oldalán ferde simítások nyomai utalnak a készítés mikéntjére. Falvastagság: 1,6 cm (5. ábra: 6). A kerámia mellett egy római tegulából készített orsókarika (8. ábra: 4), és több csonteszköz is előkerült. Egy, valószínűleg csöves csontból készített csontár a kemence kövei között volt (8. ábra: 2), minden oldala megmunkált, faragott, csiszolt, egyik vége hegyes, másik oldala lapos, és két aszimmetrikus átfúrás kezdemény van rajta, hossza: 8,1 cm. Az objektum déli feléből, egy singcsontból kialakított, minden oldalán csiszolt csontár került elő, hossza: 8,8 cm (8. ábra: 1). 7A