Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Néprajz - M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének asszimilációja a történelem folyamán

M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének asszimilációja a történelem folyamán helyzet miatt 1949 és I960 között a lakosság 28 százaléka elhagyta a szlovén falvakat. A „kulákoknak" bélyegzett szlovén családokat pedig hortobágyi munkatáborokba telepítették ki. 1953 után sem térhetett mindenki vissza szülőfalujába, csak attól 60-80 kilométeres távolságig. Részben ezért is lakik több szlovén család Vas megye Szentgotthárdtól távol eső községeiben. Az első generáció még megőrizte anyanyelvét és identitását, de a második és harmadik már asszimilálódott. GAZDASÁGI MIGRÁCIÓ ÉS VEGYESHÁZASSÁG A Szentgotthárd környéki szlovének az 1960-as évekig szinte kizárólag földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, jövedelmüket idénymunkával egészítették ki. Ekkor kezdtek - főként a fiatalok - Magyarország iparilag fejlettebb vidékeire költözni. Az 1970-80-as években a vasfüggöny közelsége, az elzártság és a megélhetés nehézségei miatt is felerősödött a migráció. Az 1990-es években pedig szinte megszűnt, mivel másol is munkanélküliség volt az országban. A munkanélkülivé vált Szentgotthárd környéki szlovének otthon termesztik meg a megélhetéshez szükséges élelmiszereket. Jövedelemhez alkalmi munkával tudnak csak jutni. Ausztriában vállalnak legálisan vagy illegálisan, rendszeresen vagy idényjelleggel munkát. Szlovénia szomszédos vidékén (Prekmurje) szintén jelentős a munkanélküliség. Ezért az anyaországban csak ritkán jutnak munkához. Pedig az anyaországi munkalehetőség lassítaná az asszimilációt. A Kádár-korszak a Szentgotthárd környéki szlovének számára a szigorított határvédelem, a „vasfüggöny kora", mely a negyvenes évek második felétől a nyolcvanas évek végéig tartott. A falu zárt közösségét csak a betelepített magyar nemzetiségű határőrség lazította. Többen szlovén lányt vettek feleségül, akit többnyire el is vittek e vidékről. Gyermekeik, unokáik asszimilálódtak. A Szentgotthárd környéki szlovének zárkózottsága, bizalmatlansága az 1989. évi rendszerváltás után még sokáig nem oldódott. További asszimilációra ösztönözte őket az újból felbukkant „vend nem szlovén" elmélet és a jugoszlávai háború, amelyben etnikai és vallási hovatartozásuk miatt üldöztek, kínoztak és öltek meg embereket. IRODALOM ANTALICS, S.C. Jr. (1998): The political promotion of the term „wend" in the United States and Hungary in the period prior to and after world war I. — Zbornik soboskega muzeja, 5: 125-45. BITNITZ L. (1819): A Vas és Sala Vármegyei Tótokról. — Tudományos gyűjtemény, 3: 62. 266