Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Tóth Henriett: Megjegyzések a savariai Iseum domborműveinek kérdéséhez

Tóth Henriett: Megjegyzések a Savariai Iseum domborműveinek kérdéséhez A DOMBORMŰVEK ÉRTELMEZÉSE A reliefek értelmezésekor gyakorlatilag az Isis-Sothis ábrázolás volt az egyetlen, mely nem adott vitára okot, míg az Iseum többi tárgyi emléke heves ellentéteket váltott ki a kutatók körében (TÓTH 1998: 330). Tekintsük át, melyek is ezek a domborművek, s hogyan interpretálta őket az eddigi kutatás! • Anubis-relief: Isis istennő tiszteletének legrégebben ismert emléke, ismerte már BÉL Mátyás, de szerepel a Schoenviesner-monográfiában is (TÓTH 1998: 331). A dombormű a szertartásokra utaló emlékek sorába tartozik, amelyen istenek maszkját viselő, s őket megtestesítő emberek, s nem maguk az istenek szerpelnek, azaz: az Anubis maszkját viselő alak az emberi lelkek túlvilági kísérőjeként jelenik meg, a tőle jobbra látható Sarapis-pasthoporus az Osiris-szertartásba vezeti be a jelölteket (TÓTH 2002: 194), míg egy harmadik, kezében kígyót tartó alak a kőfelület kopottsága miatt nehezen határozható meg teljes biztonsággal, ám mivel a kígyó istennői jegy, elfogadható az Isist megszemélyesítő papnő ábrázolásaként (WESSETZKY 1989: 17). Felhívjuk a figyelmet Szentléleky Tihamér azon megállapítására, hogy a dombormű széleit átfaragták, az előkerülése után ugyanis építőkőnek használhatták, ami természetesen alapvető kérdéseket vet fel a keretelés, elhelyezés tekintetében (SZENTLÉLEKY 1960: 20). Anubis ábrázolása kapcsán, az Iseum fríz-jeleneteinek tekintetében egy alapvető ellentmondás is napvilágra került (TÓTH 1998: 331). A relief egy szakrális processzió megjelenítése, isteneket imitáló emberalakok ábrázolásával, míg a további reliefek - Isis-Sothis, Genius, Victoria, Mars, Hercules - ténylegesen istenek interpretációi. • Szorosan kapcsolódik az Anubis-reliefhez egy szoborbázis töredéke, melynek oldallapjain ábrázolt négy figura, azaz Isis, Oziris, Harpokrates valamint Anubis, ugyancsak istenek maszkját és attribútumait viselő halandó emberek. (Bellicus és Moderatus szoborbázisa. TÓTH 1998: 331.) • Victoria istennőt ábrázoló relief: A kormeghatározás szempontjából a legfontosabb leletek egyike. A kisebb pódiumon álló istennő Szentléleky Tihamér leírása alapján: „Pannónia-Noricum-i spirálvonalas keretben, fülkésen mélyülő mezőkben egy-egy Victoria alak állott." (Kiemelés: T. H.) „ A főfelirat bal oldalán állott alak maradt meg. A kisebb bázison elhelyezett Victoria-alak baljában pálmaágat, jobbjában koszorút tart, a felirat felé tekint. Keblei szabadonhagyottak, leengedett ruhájának redőit a köldök alatt csomó fogja össze. Az arc és a test megmunkálása igen finom. A testet és a ruha redőit, valamint szárnyait erős vörös színnel festették. Haja középen elválasztott."(SZENTLÉLEKY 1960: 19-20, 14-15. kép). Szentléleky Tihamér utal már arra, hogy a kompozíció erős párhuzamot mutat a sempeteri menád-alakok megformálásával, melyre a későbbiekben mi magunk is vissza kívánunk térni. Komoly problémát okoz az, hogy a relief beépített állapotában a voluta már letört, elveszett, ami pedig fontos kiindulási alapot jelentett volna a kor- és műhelymeghatározás