Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)
Régészet - Kelbert Krisztina: Fettich Nándor régész Vas megyei gyökerei
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) 60-as években Kettlach-kultúra néven elkülönített egy műveltséget, mely a VIII-XI. században virágzott Közép-Európában. Ezen műveltség anyagi kultúrájában - szerinte - az ősi pogány hitvilág elemei keverednek a kereszténység szimbólumrendszerével. 8 Ez a kettősség azonban nem csupán e kora középkori kultúra régészeti hagyatékában figyelhető meg, hanem átöröklődik s tovább él a magyarság templomépítészetének formavilágában, sőt még a napjainkban is nyomokban fellelhető népi imádságokban - vélte Fettich, aki e két utóbbi tudományterületen végzett kutatásainak jelentős részét Vas megyében végezte. 1957-ben gyűjtőutat tett szülőföldjén, hogy a népi imádságokat, a regös hagyományokat tanulmányozza; 1960 telén pedig a jaki templom román kori faragványait vizsgálta (FETTICH 1971: 44-58). Mint látható, kötődése Vas megyéhez - magánéletben és tudományban, a Nemzeti Múzeum elismert szaktekintélyeként és száműzöttjeként egyaránt - élethosszig tartott. De milyen is volt ez a miliő, ez a környezeti és társadalmi háttér, melyben Fettich Nándor született, nevelkedett, elemi iskoláit - kisebb megszakításokkal - végezte, s melyben gimnáziumi éveit 1916-ig töltötte? Adatok Fettich Nándor életrajzához A település történetének rövid áttekintését adva, nevének eredetét illetően több feltételezés született. így azt próbálták a „d" képzővel ellátott Ácsa személynévből eredeztetni (Kiss 1978: 38), továbbá a türk kazárok egyik vezérének, Absádnak a személyére visszavezetni, s ebből kifolyólag Acsádot kazár alapításúnak vélték. 9 A község határában előkerült leletek a neolitikum időszakától kezdődő folyamatos megtelepedettségre utalnak. 10 Rómer Flóris egy Acsád környékéről a Nemzeti Múzeumba került kora vaskori füles vésőt említ (RÓMER 1864: 162), míg Pulszky Ferenc 3 darab sodronytekercsben végződő, arany karperecet a kelta időszakból (PULSZKY 1879: 17). Károlyi Mária terepbejárásai egy kelta telepnyomot lokalizáltak Acsád s a szomszédos Vasszilvágy között (KÁROLYI 2004: 195). A vaskort követően a római népesség is megvetette lábát a területen. Ezt igazolja az 1930-as években a Csepreg úti dűlőben egy Claudius császártól polgárjogot szerzett bennszülött, Tiberius Claudius Primio és családjának sírtáblája, Marcus Sempronius Severus és közeli 8. Fettich Nándor: A Köttlach-kultúra művészetének avar és ősmagyar elemei. - Kézirat. MNM RA, Ltsz. 89. l.B 55 ,pp. 1-57. 9. Fehér Csaba: Acsád község történetéről. - Kézirat. In: Acsád község krónikája. Acsád, Önkormányzati Hivatal, pp. 6-7. 10. Fehér Csaba kéziratában a neolitikum és a bronzkor időszakából említ Acsádról származó kőbaltákat, bronz eszközöket és kerámiákat. Ennek nyomát azonban sem a Savaria Múzeum Régészeti Adattárában, sem digitális lelőhely-nyilvántartó adatbázisában nem találtam. 219
