Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)
Régészet - Ilon Gábor–Juhász Imola–Sümegi Pál–Jakab Gusztáv–Szegvári Gabriella–Sümeginé Törőcsik Tünde: A Marcal-völgy története az őskortól a középkorig egy környezet – régészeti vizsgálat tükrében – Mezőlak–Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei
Hon G.-Juhász I.-Sümegi P.-Jakab G.-Szegvári G.-Sümeginé T. T.: Mezőlak-Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei kus mélyszerkezeti vonalhoz kapcsolódik, így a folyó lefutása tektonikusán preformált, előre meghatározott. A kistáj területének több mint 40%-a, mintegy 83 km 2 a Marcal folyó árterületéhez tartozik. A vizsgált tőzegterület a Marcal-medencében, a Marcal-völgy kistájon helyezkedik el. A Marcal-medence hazánk óceáni éghajlati hatású területén található (2., 4. ábra), ahol az évek átlagában az óceáni éghajlati hatás meghaladja a 80%-ot. Az évi középhőmérséklet 9,5-10 °C (MAROSI-SOMOGYI 1990), a csapadék mennyisége 600-700 mm/év és egyenletes eloszlású. A Marcal völgyében a lejtőkkel határolt, mélyebb helyzet következtében, kiegyenlített, párás mikroklíma, a regionális viszonyokhoz képest alacsonyabb átlaghőmérséklet, kisebb ariditási index alakult ki (ZÓLYOMI et al. 1992; BoRHiDi 1961). Az üledékek kifejlődése, a jelentős csapadékbevétel, a magas talajvízállás következtében a vízhatású talajok, elsősorban a réti talajok dominálnak a vizsgált területen, csak az alluvium peremén alakultak ki réti csernozjom és barna erdei talajszintek. A kistáj a flórabeosztás alapján a Pannóniai (Pannonicum) flóratartományba tartozik, a Kisalföldi flórajárás (Árrabonicum) és a Bakonyvértesi flórajárás (Vespremiensé), a Dunántúli-középhegység flóravidéke {Baconyicum) határán helyezkedik el. A növényzet a morfológiai, talajvíz adottságokat követi a vizsgált területen (2., 4-5. ábra). A kistáj legelterjedtebb potenciális vegetációját az égerligetek {Carici-Alnetum croticum), a keményfás tölgy-szil-kőris ligeterdők (Querco-Ulmetum), gyertyános tölgyesek (CarpinoQuercetum) alkotják. Jelentős területet borítanak a zsombéksásos (Caricetum elataé), a magassásos (Caricetum acutiforma-ripariaé), és a mészkerülő láp rétek (JuncoMoliniaetum) is. 4. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése a digitális domborzati modellen Fig. 4. Location of the area examined on a digital terrain model 152
