Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Ilon Gábor–Juhász Imola–Sümegi Pál–Jakab Gusztáv–Szegvári Gabriella–Sümeginé Törőcsik Tünde: A Marcal-völgy története az őskortól a középkorig egy környezet – régészeti vizsgálat tükrében – Mezőlak–Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei

Ilon G.-Juhász I.-Sümegi P.-Jakab G.-Szegvári G.-Sümeginé T. T.: Mezőlak-Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei Vulkán fürdő, Izsákfa-Bokodpuszta, Mesteri-Intapuszta) kapcsán. Ezek során jelentős számú neolitikus, réz-, bronz- és vaskori, kelta, római és népvándorlás kori, valamint középkori lelőhelyet (temetők és települések) tártunk fel, illetve jártunk be Celldömölk (Ság hegy), Sárvár és Szombathely környezetében. Az ásatásokhoz kapcsolódóan, az itt élt egykori kultúrák környezetének feltárása céljából paleoökológiai vizsgálatokat végeztünk különböző (Bucsu, Kemeneskápolna, Mezőlak, Sárvár, Velem) lelőhelyeken. Az útépítéseket megelőző feltárásokhoz kapcsolódó lelőhelyek mellett összehasonlításként szerepeltek olyan kiemelkedő jelentőségű környezettörténeti lelőhelyek is, ahol a több évtizeden keresztül történt paleoökológiai feldolgozás, elsősorban archeozoológiai (Mollusca, Vertebrata) feltáró munka hatására nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű őslénytani és földtani eredményeket mutattak fel. Ilyen lelőhelynek tekinthetjük a Marcal völgyében, a Marcal folyó jobb oldalán, a Veszprém megyei Mezőlak határában, Kemeneshőgyész és Békás községek között húzódó Szélmező területén található tőzegtelepet (1-5. ábra). A tőzegtelep bányászata során jelentős mennyiségű állatcsont maradvány, Mollusca héjak, szenesült fatörzsek kerültek elő. A fúrás mélyítésekor a bánya tőzegtelepének meddőhányóján egy fatörzsből kivájt csónak falát, több, valószínűleg cölöpházhoz tartozó fadarabot gyűjtöttünk, valamint a markolóval ekkor emeltek ki 3-3,5 méter közötti mélységből megmunkált cölöpöket, domesztikált állatok és vadászott állatok csontjait őskori cserépmaradványokkal együtt. A begyűjtött makrobotanikai anyagot Grynaeus András dolgozta fel e tanulmány számára, a kerámiák a szombathelyi múzeumba kerültek, az állatcsont maradványokat pedig az Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén helyeztük el. A régészeti geológiai és környezettörténeti vizsgálatok, a felhasznált módszerek alkalmazása és az értékelés egyaránt a történeti tudományok keretében történt (SÜMEGI 2001). Jelen tanulmányunkban tehát a Ság hegyhez közeli, a jelenleg két megye (Vas és Veszprém) határát képező Marcal-medencében végzett komplex kutatásainkról és annak eredményeiről adunk számot. A táj humán kultúrtörténetének rekonstrukciójánál a Marcal-medence két oldalán végzett elsősorban régészeti topográfiai feldolgozások és ásatások, valamint az álló középkori emlékek alapján megrajzolható településszerkezet adataira építettünk. 148