Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Ilon Gábor–Tóth Gábor: A Szombathely–zanati a késő bronzkor-kora vaskor átmenetének idejére keltezhető temetkezések és embertani feldolgozásuk

Ilon Gábor-Tóth Gábor: A Szombathely-zanati a késő bronzkor-kora vaskor átmenetének idejére keltezhető temetkezések és ... Minden, így az eddigiekben leírt jellemzők esetében is óvatosan kell azonban bánnunk a következtetésekkel, mindig szem előtt tartva: a temető sírjai nem csak kis számúak, de erősen bolygatottak, szét- és elszántottak voltak. A zanati temetkezések helyét hajdan talán kisméretű halmok jelezhették, amelyeket az évszázadok során elszánthattak. A sírok lefedésére kőpakolást nem alkalmaztak, ugyanis kövek a szántott rétegből sem kerültek elő. BEVEZETÉS AZ EMBERTANI FELDOLGOZÁSHOZ Zanat I. és Zanat II. néven, két hamvasztásos temető sírjait is feltárták. Jelen vizsgálat Zanat I. lelőhely hamvasztott maradványaival foglalkozik. A bronzkort lezáró urnasíros kultúra {Urnfield culture, Urnenfelder Kultur) reprezentáns temetői közül az egyik legismertebb, a németországi Schwissel melletti lelőhelyen feltárt, 2400 késő bronzkori urna embertani maradványainak feldolgozása (KÜHL 1982), ahol a jellegzetes temetkezési szokásokra is fény derült. Az időszak ezen hazai leletegyüttesének embertani vizsgálatát ezért is fontosnak ítéltük. ANYAG ÉS MÓDSZER Az embertani vizsgálatra 46, hitelesen megőrzött, néhány csomagtól eltekintve előzetesen kiiszapolt, hamvasztott csontmaradványokat tartalmazó csomag érkezett. Mivel több esetben is egy-egy urna anyaga több zacskóban került megőrzésre, először a csomagokat kellett síronként elkülöníteni, rendszerezni. A maradványok emberi-állati eredetének elkülönítése után a fizikai jellemzők meghatározása, az anatómiai rendszerezés, majd az embertani alapadatok meghatározása történt. Mint ismeretes, a hamvasztott csontmaradványok embertani vizsgálata a maradványok speciális jellegéből adódóan behatárolt. Az ilyen leletek csekély információt hordoznak, időnként állati csontokkal keveredettek, a hamvak tárolási módja a kultúrára jellemző (BROTHWELL 1963). Feldolgozásukban HERRMANN (1988) a nemi hovatartozás, a biológiai életkor és a paleopatológiai elemzés kérdéskörét tartja fontosnak. A vizsgálatokhoz komplex módszertani ajánlást NEMESKÉRI és HARSÁNYI (1968) állított össze. Ajánlásaik figyelembevétele mellett, a csontanyag nemi és életkori alapadatainak becslésénél, KUSSMANN (1988), ÉRY (1992) és CZIGÁNY (2000) munkáit követtem. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A bronzkor végének, illetve a vaskor elejének embertani képe csupán kisszámú leletanyag alapján ítélhető meg. Ennek egyik oka, hogy a bronzkorban, a korábban még 138