Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Fekete Mária: Néhány gondolat a neolitikus, ún. steatopyg idolok ürügyén

Fekete Mária: Néhány gondolat a neolitikus, ún. steatopyg idolok ürügyén A neolitikus idolplasztika eredete és gyakoribb típusai Az ősformák a Közel-Keleten keresendők. Miután egyértelműen kapcsolódnak a gabonával történő műveletekhez, nem meglepő, hogy azok géncentrumában találjuk meg legkorábban, már a Natuf kultúra idejétől (Kr. e. 10 000 körül) kezdődően, először kőből, majd agyagból. A hengerszerűen megformált fej hátrafelé megtörik, de a szem szintén gabonaalakú. 1. A területünkön gyakori típus kiinduló formája Makedóniában, Nea Nikomedeiaban került elő. A plasztika csak abban tér el a mi szobrocskáinktól, hogy V alakban, a vállhoz felhúzott karokat is ábrázol, és talán abban, hogy ez a szobor csak álló alakban képzelhető el. A mi szobraink megformálása megengedi, hogy feltételezzük, hogy legalábbis egy részük ülhetett is. A búzaszemű lény arckidolgozása (szem, orr) szinte pontosan megegyezik, ill. nagyon hasonló Khaironeiatól, Starcevon, RöszkeLúdváron, Lánycsókon át - többek között - Kengyelig. Általában ruhátlan, minden díszítés nélküli alakot láthatunk. Néhányon a hajviselet jelzését is megfigyelhetjük. A fej lehet hengeresen vágott, szögletesedő, lekerekített, ritkán szinte koronaszerűen kihajló. Az aránytalanul rövid, zárt lábak között olykor előre megformált lyuk segíti a darabolás szertartását. Ha leültetjük a szobrocskáinkat, tekintetük az ég felé néz, ilyen helyzetben jobban emlékeztetnek a keleti előképekre. A legszebben díszített, fehér mészberakással és vörös festéssel hangsúlyozott, (talán szalagábrázolás?) finoman karcolt szobor Endrődről került elő, hozzá igen hasonló pedig Nagykörűről. Az endrődi idolt három darabra törték; a derekánál és az altestet kétfelé. Csak két rész került elő, egy nagyméretű gödörből; a jobb combrész hiányzik (még). A tárgy hasoldalán egy kiterjesztett szárnyú madár

8 karcolata látszik (takarja a vulvát) és a madáralak lába is jól kivehető. Lehet, hogy ez az idol egy hierosz gamosz-t (= szent nászt) ábrázol. Arra a kérdésre, hogy melyik alak melyik nemet képviseli, két megoldás is lehetséges. A különféle mitológiák számos történetet jegyeztek fel: pl.: Zeusz hattyú képében ejti teherbe Lédát, de Isis is szárnyas alakban egyesült halott férjével, vagy gondolhatunk akár Emese álmára és a turulmadárra is, stb. 9 2. A búzaszemű idolok sajátos variációja az ún. tuskóidol (Kunszentmárton, Szentes, Gyálarét). Kivitelük teljesen megegyezik a steatopyg figurák nyakrészével, ezért néhány esetben nem dönthető el, hogy steatopyg idol nyakrésze, vagy önálló tuskóidol-e a kérdéses darab. Makkay János ezeket férfiidoloknak tartja. Némileg emberszerűbb 8. A madáralakok egyébként is általában az istenségek epiphániáját (megjelenését) jelölik, vagy az egyes istenek kísérőiként, hírnökeiként (pl. holló: Gen. 8,7., stb.) ábrázolják őket az antik művészetben. 9. Cf. a szintén madár - általában galamb - alakjában ábrázolt Szentlélekkel: „...Spiritus Sanctus superveniet in te et virtus Altissimi obumbrabit tibi..." Luk. 1.35. 102