Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Fekete Mária: Néhány gondolat a neolitikus, ún. steatopyg idolok ürügyén

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) A Kárpát-medencén keresztül húzódó virtuális „sorompó" egy ideig valódi választóvonalként funkcionált. A balkáni-anatóliai hatást tanúsító neolitikus falvak csak a sorompótól délre jelentek meg. E területre jellemző, hogy gazdálkodásuk alapját a Termékeny Félhold-közeli géncentrumokból származó gabonafélék (búza, árpa) és kiskérődzők (juh, kecske) képezik. Helyi sajátosságként a szarvasmarhatartás egyre növekvő aránya jelentkezik. A korai és középső neolitikum idején a Balkán hegységtől északra még nem találhatunk - a folyamatos, egyhelyben lakás bizonyítékaként a házakat ugyanazon a helyen sokszor megújító, újraépítő - többrétegű településhalmokat, arab szóval telkket. Valószínűleg ez a terület a korai neolitikum idején még nem volt alkalmas a hosszú ideig való egyhelyben lakásra.

3 A Kárpát-medence élővilágának mozaikossága, az 5-10 centiméterenkénti szintkülönbséget is jelölő, változó ökoszisztémák az emberi közösségek (kultúrák) megjelenésében és elterjedésében is érzékelhetők (Lepenski Vir kultúra, Körös-StarcevoCris. kultúra, Proto-Vinca kultúra, Malo Korenovo kultúra). A „zöld folyosókat" az élővilág minden tagja - az ember is - használja. Az elszigetelt, halász-vadász-gyűjtögető, mezolitikus jellegű falvak között, - később felettük is

4 - megjelennek a neolitikus KörösStarcevo kultúra kis falvai, pl. Lepenski Virben is. A „sorompón" kívül később kezdődik a neolitikum és az egész kultúrájuk is teljesen más jellegű. A Vonaldíszes népek anyagi és szellemi kultúrája, életmódja erősen eltért a déli eredetű Körös kultúráétól. (PL: az akár 30-40x5-8 méteres, ún. hoszszúházak építése, nyílt falvainak szórt jellege, a falvak rendszeres továbbvándorlása; az agyagedények alapformái, készítési technikája és díszítményei; a lapos testű, erősen absztrakt idolplasztikája, maszkszerű fej ábrázolása; égetéses-irtásos földművelése; az állattartásában a nagytestű szarvasmarha arányainak hangsúlyosabb volta, stb.) Az ún. »steatopyg' idolplasztika Már hatvan éve - Kutzián Ida Körös-monográfiájának megjelenése óta - ismertek a kutatás számára ezek a jellegzetes agyagszobrocskák. A hengeresen megformált felsőtesten és fejen általában búzaszem alakúan, vagy csak bevágott vonallal jelölik a szemet és kissé kiemelkedően az orrot. Az altest arányaiban túlméretezett {steatopyg= zsírfarú), a szeméremtájat háromszög, kidomborodás, vagy ívelt vonal jelöli. Lába kicsi, tuskószerű. Gyakran találjuk hiányos állapotban, töredékesen, általában három részre törötten. Leggyakrabban deréktájban eltörve és általában a combokat kettéválasztva kerülnek elő. 3. Erre a fejlődési fokra (népességnövekedés és társadalmi-gazdasági változások) a Kárpát-medencében a késő neolitikus Szakáiháti, és főleg a Tiszai, Herpályi és a Vin a kultúrák jutnak majd el, a korszak végén. 4. Vagyis a helyi lakosság elvándorol, vagy felhagy korábbi életmódjával; átveszi a dél felől érkezők kultúráját és ugyanazon a lelőhelyen neolitikus faluban folyik tovább az élet. Vagy az új falut a délről bevándorló lakosok alapítják. 99