Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Műtárgyvédelem - Edőcs Judit: Középkori párták a jáki templom mellől
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 analógiák alapján, valamint abból kiindulva, hogy egy egyszerű, valószínűleg nem túl gazdag hölgy pártája lehetett, az abban az időben értékesnek tartott patyolat vászon mellett döntöttünk (6., 7. ábra). A tárgy jelenleg ajaki templom melletti Apáti-házban kialakított állandó kiállításon látható. 224. sír — gyöngyös párta Ásatási körülmények: A feltáráskor az első előkerült gyöngyöktől kezdve bontottam a pártát. Sajnos épen — mint ahogyan a 162. sír pártája — ez sem maradt meg, de a lehető legprecízebben igyekeztem kibontani, mert tudtam, hogy minden gyöngyszem kulcsa lehet a rekonstruálásnak. A 162. sír pártájához képest a rézbevonatú textilszálak nagyobb mértékben elkorrodáltak, látványosan bolygatott, ill. hiányos volt a tárgy, sőt a kevés megmaradt részből a párta alapjául szolgált textilanyag elbomlása után a motívumok el is mozdultak egymáshoz képest (8. ábra). A kb. 20-30 szétszóródott gyöngyszem és rézszáltöredék összegyűjtése után rajz készült a látható részekről (9. ábra). Ezután Paraloid B72-vel és gézlapokkal rögzítettem az ásatási állapotot és üveglapon „in situ" a restaurátor műhelybe szállítottam. Restaurálás: Mivel a pártából csak két viszonylag ép és két töredékesebben megmaradt négyszirmú virágmintán kívül semmi nem maradt épen, ezeket a könnyebb kezelhetőség miatt a koponyáról részleteiben távolítottam el. Japánpapírra felragasztottam minden fémet tartalmazó darabkát Paraloid B72vel, többszöri lemosással kontrollálva 3—4 napig tisztítottam Varion KS ioncserélő gyantában. Mivel egyre inkább megbizonyosodtam afelől, hogy a rézszállal burkolt cérnáknak már nincsen fémmagjuk, ezért a tisztítást nem folytattam tovább (GÁBOR 1996). A tisztítás ideje alatt az ásatási rajz és a megmaradt töredékek alapján rekonstrukciós rajzot készítettem a párta lehetséges mintázatáról (16. ábra). Biztos kiindulási pontnak számított a gránátköves — virágmintás - motívum és a mellette levő két — szinte épen megmaradt — négyszirmú virágminta. Ezen információk, valamint a szétszóródva megmaradt gyöngyök száma alapján éppen hét motívumot lehetett (egyetlen világoskék gyöngypár kivételével) rekonstruálni. A legdíszesebb gránátköves részletet középre helyeztem, és az ettől balra eső motívumokat a jobboldalival szimmetrikusan építettem fel. A rekonstrukció hitelességét nem lehet 100%-osan garantálni, hiszen e kor díszítményeiben gyakori az esetlegesség, és ez tapasztalataim szerint a viseletre is, konkrétan a pártákra ugyanúgy vonatkozik. A rekonstrukciós rajz alapján a varrókeretre kifeszített hernyóselyemre először az eredeti darabokat ragasztottam fel Paraloid B72-vel, majd az eredetivel megegyező módon fehér cérnával varrtam fel az aranyszínű szálból formázott négyszirmú virágalakzatokat, végül az üveggyöngyöket. Az eredeti töredékeket a korrózió merevsége és az apró darabkák miatt nem lehetett volna varrással biztonságosan rögzíteni. A rekonstruált párta alapjául szintén fehér vásznat használtam (10. ábra). A tárgy jelenleg ajaki templom melletti Apáti-házban kialakított állandó kiállításon látható. 177. sír — gyöngydíszes párta Ásatási körülmények: A sír olyannyira bolygatott volt, hogy a csontvázból csak a koponya maradt meg, összetört és hiányos állapotban. Ezen párta rézszálainak korróziója mutatkozott. A helyszínen a koponyától távolabb eső szétszóródott gyöngyszemeket és rézszálakat nagy gondossággal összeszedegettem és tovább tisztogattam a környéket remélve, hogy nem kuszálódott össze minden menthetetlenül. Végre néhány összefűzött gyöngysorra leltem, melyek nagyobb része a koponya belsejébe csúszott. Rajzot készítettem a látható részekről (11. ábra), majd a nagyon hiányos pártamaradványt acetonban és toluolban oldott Paraloid B72-vel megerősítettem. A párta kibontatlan részei is földlabdával és a koponyacsontokkal együtt egy 24x32 cm-es rajztáblán „in situ" a restaurátorműhelybe kerültek. A műhelyben a földből való kibontáskor eddig egyedülállóan ép textilmaradványok kerültek elő. A többszörösen összecsavart durva szövésű vászon a párta alapját képezhette. A koponya belső falának megtartásában találtam azt a két gyöngyfüzért, amelyre a rekonstrukciónál támaszkodni lehetett, de legnagyobb sajnálatomra egyiknek sem voltak ép sorai (12. ábra). A látványból 363