Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Néprajz - M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének helytörténetírása
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 Felsőszölnök című könyvem, valamint a 2001-ben kiadott kétnyelvű, Alsószölnököt bemutató brosúra. Egy új tantárgy — a népismeret — tanításához Mukics Ferenccel együtt három könyvet írtunk. Az 1—4. osztály számára képes szótárt, a 7—10. osztály számára tankönyvet és szöveggyűjteményt. A tankönyv inkább kézikönyv szeretne lenni, amelyet nemcsak általános, de közép- és főiskolás diákok, sőt szüleik is forgathatnának. A tanárok ajánlása és egyéni érdeklődésük szerint válogatva történelmi, földrajzi, művelődéstörténeti, helytörténeti, kulturális ismereteket és gyakorlati tudnivalókat a szlovén népről, Szlovéniáról, a magyarországi szlovénekről. A szlovén népismereti tankönyv felépítése lexikonszerű. Rövid fejezetek sora egy-egy témát, eseményt, történetet, személyt ismertet, mutat be öt nagyobb egységre tagolva: /. Útban Szlovénia felé, II. Szlovéniai útmutató, III. Szlovéniai utakon, IV. A Muravidék, V. Vasi Szlovén-vidék. Az első egység kronológiai sorrendben idézi fel a történelmi eseményeket, személyiségeket. A helyi vonatkozású események a szlovéniai vagy magyarországi eseményekhez kapcsolódnak. A második rész országismereti jellegű, a Szlovén Köztársaságról tájékoztat. Parlamentjétől, alkotmányától kezdve zászlaján, himnuszán át olyan gyakorlati dolgokról is, mint például a szlovén bankjegyek, rendszámtáblák. A Szlovéniai utakon című fejezetben az ország földrajzával ismerkedhetünk meg (terület, népesség, határok, határátkelők, éghajlat stb.). A Muravidék című áttekintés a magyarországi szlovénekkel azonos nyelvjárást beszélő, s Trianon előtt azonos megyében élő szlovének kultúráját eleveníti fel. Végül a vasi Szlovén-vidékre vonatkozó adatok tömör összefoglalása következik (elhelyezkedése, nyelvjárása, gazdálkodása, ételei, viselete, ipara, kulturális és politikai szervezetei), s a felhasznált irodalom, melynek segítségével részletesebb ismeretekhez juthat a felhasználó. A szlovén népi kultúra jellegzetességei (köztük a magyarországi is) az egyes fejezetek egységei közé ékelődnek (például a szénaszárító állványok, idrijai vert csipke, hegyi pásztorkodás stb.) A tankönyv szlovén irodalmi nyelven készült, az egyes egységek végén rövid szlovén-magyar szószedettel. Rengeteg feladat vár még ránk, és nagyon kevés az időnk, mivel a magyarországi szlovének rohamosan asszimilálódnak. Az interetnikus kapcsolatok nem kutathatók itt a hármas határ mentén, ha hiányzik a kisebbségekre — szlovénekre, németekre, horvátokra és romákra — vonatkozó alapkutatás. A szlovénekkel kapcsolatban gondolok elsősorban a munkaerő-migrációra, az idénymunkások életmódjának a kutatására. A levéltári dokumentumokban a szlovénekkel kapcsolatos történeti, helytörténeti adatok nemcsak a szlovén, de történeti Vas megye területén élő többi nép helytörténetével kapcsolatos kutatások számára is értékesek lehetnek. IRODALOM ÁCS Z. (1986): Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. — Budapest. BÉL M. (1977): Vas vármegye leírása. — Vasi Szemle, 31(3): 445-469. BKLLOSICS B. (1896): A zala- és vasmegyei vendek. — In: Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képekben. 13: 251—262. BlTNITZ L. (1819): A Vas és Sala Vármegyei Tótokról. — Tudományos Gyűjtemény\ 3: 59—74. BRUMEN, B. (1989): Anton Trstenjak: Slovenci na Ogrskem. — In: Etnologija in domoznanstvo. pp. 49-59. CSAPLOVITS, J. (1819): Chronik der österreichischen Literatur. FODOR, H. (1964): íz zgodovine porabskih Slovencev. (A rábamenti szlovének történelméből). — Krónika, 12: 1—2. GÖNCZI F. (1887): A zalamegyei vendek. —Muraköz, 1-28. GÖNCZI F. (1914): Л zalamegyei vendek. — Kaposvár. GRUDEN, J. (1914): Ogrski Slovenci. (Magyarországi szlovének.) — In: Zgodovina slovenskega naroda, 4: 544-560. 341
