Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Takács Zoltán: A magyarok türk megnevezése Bíborbanszületett Konstantinos De Administrando Imperio című munkájában
TAKÁCS Z.B.: A magyarok türk megnevezése IRODALOM BKNKŐ L. (1984): A magyarság honfoglalás előtti történetéhez. Levéd és Etelköz kapcsán. —Magyar Nyelv, 80(4): 389-419. BERTA A. (1997): Eltérő nézetek a magyar törzsnevek eredetéről. — In: KOVÁCS L. és VESZPRÉMY L. (szerk.)> Honfoglalás és nyelvészet. Budapest, pp. 211—219. CZKGLÉDY K. ( 1945-46): A IX. századi magyar történelem főbb kérdései. —Magyar Nyelv, 41/42(1): 33-55. CZEGLÉDY K. (1959): A szavárd-kérdés Thury József előtt és után. —Magyar Nyelv, 60: 373-385. DEÉR J. (1945-46): A IX. századi magyar történet időrendjéhez. — Századok, 79/80: 3-20. ELTÉR I, (1997): A magyarok elnevezései arab forrásokban. — In: KOVÁCS L. és VESZPRÉMY L. (szerk.): Honfoglalás és nyelvészet. Budapest, pp. 99—103. GYÖRFFY GY. (1959): Tanulmányok a magyar állam eredetéről. — Budapest. GYÖRFFY GY. (1984): Levedia és Etelköz kérdéséhez. — Magyar Nyelv, 80(4): 385-389. HARMATTA J. (1984): Lebedia és Atelkuzu. — Magyar Nyelv, 80(4): 419-431. HARMATTA J. (1996): Konstaninos Porphyrogennetos magyar vonatkozású művei. — In: KOVÁCS L. és VESZPRÉMY L. (szerk.): A honfoglaláskor írott forrásai. Budapest, pp. 105-111. HARMATTA J. (1998): A honfoglalás mai szemmel. — Magyar Nyelv, 94(2): 129-151. HARMATTA J. (2001): A Volgától a Dunáig. A honfoglaló magyarság történeti útja. — Magyar Nyelv, 97(1): 1-14. KAPITÁNFFY I. (2003): Konstantinos magyarokra vonatkozó tudósításai. — In: KAITTÁNFFY I.: Hungaro-Byzantina. Bizánc és a görögség középkori magyarországi forrásokban, (szerk: MAYER J. és FARKAS Z.) pp. 139-144. [eredeti megjelenés: Antik Tanulmányok, 43: 283-285.] KlRÁLY P. (1984): Levedia-Etelköz a szlavisztikai irodalom tükrében. — Magyar Nyelv, 80(4): 431-439. KLYASHTORNY, S.G. (1982): The Terkhin Inscription. — Acta Orientalia Academiae Scientiarium Hungaricae, 36(1—3): 335—366. KMOSKÓ M. (1997): Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom 1/1. — (szerk: ZlMONYl I.), Budapest, 218 pp. KMOSKÓ M. (2000): Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom 1/2. — (szerk: ZlMONYl I.), Budapest, 261 pp. KRISTÓ GY. (1980): Levédi törzsszövetségétől Szent István államáig. — Budapest, 574 pp. KRISTÓ GY. (2002): Árpád fejedelem. — In: KRISTÓ GY.: Árpád fejedelemtől Géza fejedelemig. 20 tanulmány a 10. századi magyar történelemről. Budapest, pp. 9—32. [eredeti megjelenés: KRISTÓ GY. : Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged, 1993.] LEWICKI, T. (1971): „Türkische" Stadt Dáná. Nach einem Bericht des arabischen Geographen Ibn alFaqih. — Folia Orientalia, 13: 161 — 170. LEWICKI, T. (1978): Les noms des Hongrois et de la Hongrie chez les médiévaux géographes arabes et persans. — Folia Orientalia, 19: 35-55. LlGETI L. (1963) Gyarmat és Jenő. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. — Nyelvtudományi Értekezések, 40: 230-239. LIGETI L. (1985): Lebédia és Etelköz. —Magyar Nyelv, 81(1): 1-19. MARQUART, J. (1903): Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. — Leipzig, 557 pp. MARQUART, V. (1937): Hudúd al-cálam. The Regions of the World. A Persian Geography 372 A.H.-982 A.D. — London, 524 pp. MORAVCSIK GY. (1951): Bölcs Leo Taktikája, mint magyar történeti forrás. — Századok, 85(3—4): 334—353. NÉMETH GY. (1991): A honfoglaló magyarság kialakulása. — Budapest, 397 pp. 332
