Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 tást jelző növények jelentek meg a vizsgált területen. A hangafélék, perjeszittyó jelenléte alapján arra következtethetünk, hogy az ártér talaja savanyú volt, mintegy 5—6 közötti pH jellemezhette. Növénytermesztésre utal a gabonapollennek, a búzának, és a hagyományos szántóföldi gazdálkodásban a gabonatáblákhoz kapcsolódó búzavirágnak a megjelenése. Az igen csekélyszámú megjelenése ezeknek a polleneknek több elképzelést is felvet. Lehet, hogy kisebb kiterjedésű, kertszerűen művelt búzatermesztés folyt az ártéren, vagy távolabb volt a gabonatermesztés és ezek a pollenek behordódtak csak a területre, vagy más növényekre, állatokra, esetleg emberekre tapadva, esetleg éppen gabonaszállítással kerültek a vizsgált területre. Bár a keresztesvirágú, és az ernyősvirágzatú növények pollenjeinek jelenlétéből közvetlenül nem lehet következtetni a növénytermesztésre, de feltűnő, hogy ezek a virágpor szemek csak a házak közvetlen közelében lévő mintákból kerültek elő. Ezek a pollen adatok összehasonlítva a többi pollen adattal így mégis a kertek kialakítását vetik fel, közvetlenül a házak körül. Mindezen adatok mellett a 2. ház belső cölöplyuk mélyedésének kitöltéséből származó menta pollenszemcséi azt bizonyítják, hogy a házakat nyáron július és szeptember között (mintegy a hagyományos aratás titán) készítették, mei't a menta ekkor virágzik és lehet, hogy a mentát gyógyászati, vagy más — ma már ismeretlen — célból (szertartás?) gyűjthettek. Ez a pollenanalitikai munka arra is rávilágított, hogy érdemes ezekből az emberi hatásra kialakult mélyedésekből, üledékgyűjtő gödrökből, árkokból mintákat venni, mert az egykorú minták pollen elemzésével az emberi telephelyek körül kialakított emberi behatások térbeli kifejlődése rekonstruálható. Korábban ilyen irányú vizsgálatokat nem végeztek Magyarországon csak neolit (SÜMKGI et al. 2002) és bronzkori telepek (SÜMEGI et al. 1998; SÜMEGI és BODOR 2000) környezetében. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a termelő gazdálkodás kialakulásától, a letelepült életmód kifejlődésétől, a házak és a házak környékén hasonló és erőteljes antropogén hatások fejlődtek ki az utak, a házak, a legeltetett, kaszált, kertek és a valószínűleg kertszerűen művelt földek következtében, vagyis ahol emberi település alakult ki a neolitikumtól kezdve. IRODALOM BÁNFFY, E. (1994): Transdanubia and Eastern Hungary in the Copper Age. —Jósa András Múzeum Evkönyve, 36: 291—296. BlRKS, H.J.B. és BlRKS, H.H. (1980): Quaternary Palaeoecology. — London. HERTELENDI, E. (1995): 14-Carbon dating of Zalaszentbalázs-Szőlőhegyi mező. Appendix. — In: BÁNFFY E. (szerk.): Early chalcolithic settlement at Zalaszentbalázs—Szőlőhegyi mező. Antaeus, 22: 105-107. HERTELENDI, E., KALICZ, N. et. al. (1995): Re-evaulation of the Neoloihic in Eastern Hungary based on calibrated radiocarbon dates. — Radiocarbon, 37: 239—244. ILON G. (2004): Szombathely őskori településtörténetének vázlata. [Outline of the prehistorical settlement of Szombathely.] — Őskorunk 2, Szombathely, 277 pp. + Appendices. ILON, G. és FARKAS, CS. (2001): Houses of the Late-Lengyel settlement at the boundary of Szombathely (county Vas, Western Hungary). — In: REGÉNYE, J. (szerk.): Sites end Stones. Lengyel culture in Western Hungary and beyond. Veszprém, pp. 55—60. JACOBSON, G.L.J, és BRADSHAW, R.H.W. (1981): The selection of sites for paleovegetational studies. — Quaternary Research, 16: 80—96. JUHÁSZ E.I. (2002): A Délnyugat-Dunántúl negyedkori vegetációtörténetének palinológiai rekonstrukciója. (Reconstitution palynologique de la végétation depuis le Tardiglaciaire dans la région de Zala, sud-ouest de la Hongrie.) — PhD Thesis, Marseille—Pécs, 215 pp. 251
