Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 tást jelző növények jelentek meg a vizsgált területen. A hangafélék, perjeszittyó jelenléte alapján arra kö­vetkeztethetünk, hogy az ártér talaja savanyú volt, mintegy 5—6 közötti pH jellemezhette. Növénytermesztésre utal a gabonapollennek, a búzának, és a hagyományos szántóföldi gazdálkodásban a gabonatáblákhoz kapcsolódó búzavirágnak a megjelenése. Az igen csekélyszámú megjelenése ezeknek a polleneknek több elképzelést is felvet. Lehet, hogy kisebb kiterjedésű, kertszerűen művelt búzatermesz­tés folyt az ártéren, vagy távolabb volt a gabonatermesztés és ezek a pollenek behordódtak csak a terü­letre, vagy más növényekre, állatokra, esetleg emberekre tapadva, esetleg éppen gabonaszállítással kerül­tek a vizsgált területre. Bár a keresztesvirágú, és az ernyősvirágzatú növények pollenjeinek jelenlétéből közvetlenül nem le­het következtetni a növénytermesztésre, de feltűnő, hogy ezek a virágpor szemek csak a házak közvet­len közelében lévő mintákból kerültek elő. Ezek a pollen adatok összehasonlítva a többi pollen adattal így mégis a kertek kialakítását vetik fel, közvetlenül a házak körül. Mindezen adatok mellett a 2. ház belső cölöplyuk mélyedésének kitöltéséből származó menta pollenszemcséi azt bizonyítják, hogy a házakat nyáron július és szeptember között (mintegy a hagyományos aratás titán) készítet­ték, mei't a menta ekkor virágzik és lehet, hogy a mentát gyógyászati, vagy más — ma már ismeretlen — célból (szertartás?) gyűjthettek. Ez a pollenanalitikai munka arra is rávilágított, hogy érdemes ezekből az emberi hatásra kialakult mélyedésekből, üledékgyűjtő gödrökből, árkokból mintákat venni, mert az egykorú minták pollen elem­zésével az emberi telephelyek körül kialakított emberi behatások térbeli kifejlődése rekonstruálható. Ko­rábban ilyen irányú vizsgálatokat nem végeztek Magyarországon csak neolit (SÜMKGI et al. 2002) és bronzkori telepek (SÜMEGI et al. 1998; SÜMEGI és BODOR 2000) környezetében. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a termelő gazdálkodás kialakulásától, a letelepült életmód kifejlődésétől, a házak és a házak környékén hasonló és erőteljes antropogén hatások fejlődtek ki az utak, a házak, a legeltetett, ka­szált, kertek és a valószínűleg kertszerűen művelt földek következtében, vagyis ahol emberi település alakult ki a neolitikumtól kezdve. IRODALOM BÁNFFY, E. (1994): Transdanubia and Eastern Hungary in the Copper Age. —Jósa András Múzeum Evkönyve, 36: 291—296. BlRKS, H.J.B. és BlRKS, H.H. (1980): Quaternary Palaeoecology. — London. HERTELENDI, E. (1995): 14-Carbon dating of Zalaszentbalázs-Szőlőhegyi mező. Appendix. — In: BÁNFFY E. (szerk.): Early chalcolithic settlement at Zalaszentbalázs—Szőlőhegyi mező. Antaeus, 22: 105-107. HERTELENDI, E., KALICZ, N. et. al. (1995): Re-evaulation of the Neoloihic in Eastern Hungary based on calibrated radiocarbon dates. — Radiocarbon, 37: 239—244. ILON G. (2004): Szombathely őskori településtörténetének vázlata. [Outline of the prehistorical settlement of Szombathely.] — Őskorunk 2, Szombathely, 277 pp. + Appendices. ILON, G. és FARKAS, CS. (2001): Houses of the Late-Lengyel settlement at the boundary of Szombathely (county Vas, Western Hungary). — In: REGÉNYE, J. (szerk.): Sites end Stones. Lengyel culture in Western Hungary and beyond. Veszprém, pp. 55—60. JACOBSON, G.L.J, és BRADSHAW, R.H.W. (1981): The selection of sites for paleovegetational studies. — Quaternary Research, 16: 80—96. JUHÁSZ E.I. (2002): A Délnyugat-Dunántúl negyedkori vegetációtörténetének palinológiai re­konstrukciója. (Reconstitution palynologique de la végétation depuis le Tardiglaciaire dans la région de Zala, sud-ouest de la Hongrie.) — PhD Thesis, Marseille—Pécs, 215 pp. 251

Next

/
Oldalképek
Tartalom