Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Gál Krisztián–Molnár Attila: „Sé-Doberdó. Az 1998-as és 2001-es ásatások vaskori leletenyaga”
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 képviselnek, így nagy valószínűséggel arról lehet szó, hogy összekeveredett leletanyagról van szó. Ugyanígy nem kapcsolhatók ide a fésűdíszes töredékek illetve a kézzel formált edényekhez tartozó bütyökdíszítések, utóbbiak szintén a Hallstatt kultúra jellegzetes leletei. VI. felület 5. ház Ház vagy gödör részlete a VI. felület dél-keleti sarkában (18. és 38-41. tábla). Csak egy része esett bele a szelvénybe, a többi a szelvényfal alatt helyezkedett el, nem bontottak rá. Feltárt része 4 méter hosszú és 2,5 méter széles, lekerekített sarkú objektum. Nagyon faszenes betöltéséből sok kerámia, patics illetve állatcsont került elő. A nyesési szinttől mért mélysége körülbelül 50 cm, oldalfala szinte függőleges, alja egyenes. Cölöplyuk nem került elő. Az objektum funkciójára lényegében nem világit rá semmi, mindössze a mérete illetve a vízszintes, egyenes alj alapján lehet háznak mondani. 22 Összesen 238 kerámiatöredék került elő, ezek közül csupán 10 darab nem korongon készült. A soványítóanyag főleg finom szemcséjű homok, ekkor a kiégetés után egy sötétszürke felület keletkezett, vagy pedig grafit (megközelítőleg 50 töredék). A kézzel formált„házikerámia" isméi-vei a durvább homokos vagy porrá tört kerámiával való soványítás, a nem eldolgozott (elsimított) felület. Díszítés csak három töredéken volt megfigyelhető. A 35/189 alatti töredéken függőleges fésűdísz, a 38/199 töredéken egy olyan árkolás, mint amilyennel a 2. háznál már találkoztunk (28/156) illetve egy ujjbenyomkodásokkal tagolt borda (41/212). A formák között a legnagyobb számban a tálak képviseltetik magukat. Ezek lehetnek behúzott pereműek (39/4—6, 8, 9; 40/6; 41/3, 4, 13, 15 — általában lekerekített és elvékonyodó peremmel) vagy pedig S-profilúak. Utóbbi forma lehet lágy S-profilú (38/9; 40/7), magas nyakú, erősen kihajló peremmel (38/4) vagy kúpos (39/1; 38/5, 39/3; 38/7; 40/1, 3, 9; 41/1, 8, 12). A töredék kicsi volta miatt csak feltételezhető, hogy egy grafitos soványítású, tölcséres szájú edény része volt a 41/2 alatt látható töredék. Mindenképpen figyelmet érdemel egy homokkőből csiszolt edény töredéke (38/2). Ezen kívül előkerült néhány valószínűleg agyagszitulához tartozó töredék is az 5. házból (40/8 — vízszintes árkolással díszítetve, a dísz alapján ide kapcsolódik a 2. ház egyik töredéke is: 43/4). Párhuzamként említhetjük a ménfőcsanaki temető 10. sírjából előkerült hasonló formát (UZSOKI 1987: pl. XI/5). II. felület 2. ház Négyszögletes, lekerekített sarkú, téglalap alakú ház (19. és 42—44. tábla), földbemélyítve, egy oszlophellyel az észak-nyugati, rövidebb oldalon. A ház tengelye északnyugat-délkeleti irányú, szélessége 2,5-3 méter közötti (dél felé szélesedik). A ház délkeleti végét humuszoláskor a munkagép elpusztította, emiatt pontos hossza nem ismert. Padlóját egy meszes és agyagos, nagyjából vízszintes tapasztás képezte — ez csak részletekben maradt meg, ebbe mélyedt bele a már említett cölöplyuk, ennek a ház aljától mért mélysége 20 cm. A ház átlagos mélysége 15—20 cm. Patics nem került elő. A padlón, nagyjából a ház közepén egy disznócsontváz feküdt, tetején egy szarvasmarha állkapcsa (ld. 19. tábla). Betöltéséből nagy mennyiségben került elő kerámia, állatcsont, vastöredék, üvegékszerek (gyöngyök, gyűrűk). Technikai szempontból a korongolás játssza a főszerepet, a 130 előkerült töredék közül csak négy darab nem az. Az agyag soványításánál leginkább a homokot használták (15 töredék esetében grafitot). Színben főleg a sötétszürkével illetve a barnával találkozunk. A kerámiatöredékek legnagyobb része fésűzéssel díszített, ezen kívül csak egy-két másik dísz fordul elő. Ilyennek tekinthető a plasztikus borda, ujjbenyomkodásokkal díszítve (42. tábla/8 2 '), a bütyök (43/3 24 ), az árkolás (43/4) illetve az a kereszt alakú besimított „dísz", amely egy fenéktöredék alján lát22. Az ásatáson kiadott objektumszámát (pontosabban a ház elnevezést) megtartottuk, a félreértések elkerülése végett. 23. A töredék valószínűleg a Hallstatt kultúra leleteként értékelhető, hasonló töredékek többször kerültek elő Hallstatt gödrökből. 24. Vö. az előző lábjegyzettel. 205
