Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Gál Krisztián–Molnár Attila: „Sé-Doberdó. Az 1998-as és 2001-es ásatások vaskori leletenyaga”
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 lönböztetni. Valószínűleg egy széles tálhoz tartozott az 34/7 illetve a 34/10 töredék (a fal átmeneti tagolás nélkül fut a talpba). Nagyon grafitos anyaga és formája alapján az 34/1 egy fazék alsó részével azonosítható (a grafitos soványítású fal alsó 2 cm-e elsimított, fényes 18 ). Jelen vannak az anyagban a megvastagodó, lekerekített és kissé kihajló peremű töredékek (34/5). Valószínűleg palack peremtöredéke az 34/3. A leletek között van vassalak is, kis mennyiségben (vasfeldolgozásnak egyéb nyoma nem került elő). V. felület 66. objektum Hosszúkás, ovális alakú gödör (18. és 35. tábla) az V. felület közepén, körülbelül 3,3 méter hosszú és 1,1 méter széles. A keleti szélét a 73. objektum bolygatta meg. Az északi rész mélyebb volt a többinél (itt 54 cm, a déli részen a mélysége 20-30 cm). A déli oldalon a legsekélyebb, innen folyamatosan lejt az említett északi mélyedésig. Viszonylag kevés kerámiatöredék került elő (83 töredék), ezek között viszont két esetben egy-egy edény töredékeiről van szó. A 35/1 esetében csak nagyrészt össze nem illő oldaltöredékek kerültek elő (25 darab). Anyaguk grafittal soványított, korongoltak, az egyiken vaskapocs maradványa látható. A 35/12 tálnál szintén egy edény töredékeiről van szó (43 darab homokkal soványított és elsimított felületű töredék). Az előkerült cserepek szinte minden esetben korongoltak, csak egy esetben volt megfigyelhető, hogy kézzel formálták (35/10). Ennek megfelelően anyaguk főleg homokkal soványított, 31 töredéknél pedig grafittal (ebbe beleértendő a fentebb említett 25, összetartozó töredék). Színben főleg a sötétszürke dominál. A töredékek között mindössze az egyik díszített (35/15), ezen ún. körszempecsét motívum látható, a belső felületen. A formák között megtaláljuk az S-profilt (35/4, 11, 12). A tálakhoz tartozik még a 35/8 (kicsi, behúzott peremű tál) illetve az 35/10 (behúzott, megvastagodó peremű tál). Egy fazék felső része látható a 35/3 alatt, hasonló lehetett a 35/2 is. A formán belül két változat különböztethető meg: a fésűzéssel díszített és a díszítetlen. Utóbbi, az előbb említetteken kívül előkerült a KE 27-29-ben (37/4), az 5. házban (38/3), és KE 5-ben (45/6). Párhuzamként lehet említeni Sopront, LT Bl datálással (JEREM 1986: Taf. 3), Dubníkot (BujNA 1989: Taf. XXXV/12), Ménfőcsanakot (TANKÓ 2001: 59) — mindkettő LT B2-re datálható. Górban is előkerült a forma kemencéből, szintén LT B2-re datálva (ILON 1998: 1/3). így csak egyetérteni lehet azzal a megállapítással, hogy már a LT Bl fázis elején megjelenhettek, de elsősorban a LT B2 és Cl fázisokra jellemzőek (TANKÓ 2001: 59). A fenéktöredékek között megtaláljuk mind a talpkorongos (35/6), mind a talpkorong nélküli kialakítást (35/9). A két orsógomb közül az egyik díszítetlen, csonkakúp alakú (35/13), a másik kettőskónikus és ferdén, sugárszerűen szétfutó bevagdosásokkal díszített (35/14). U3 KE 27-29 Az objektum (20. és 36—37. tábla) az U3-al jelzett út területén került elő 1998. június 24-én, a 286/34 és 286/42 helyrajzi számú telkek között. Mivel az útépítéssel összefüggő földmunkák során került elő, középső része elpusztult (egy csatorna árkának ásása közben), ezután a megmaradt részt feltárták (még ugyanazon a napon). Mindez megnyilvánul a leletanyagban is, ti. különböző korszakok leletei keveredtek össze, tehát számolni kell megsemmisült objektumokkal. Szabálytalanul hosszúkás/ovális alakú, földbemélyített — nagy valószínűséggel - ház, j ' ; amelynek középső részét a markológép elpusztította egy ! 8. A valamivel több, mint 1600 töredéknél mindössze 120-nál lehetett megfigyelni a grafit használatát. Ez 7,5%-os arányt jelent (az egyes objektumokon belül ez az arány változik: 66. objektumban 37% - igaz, ez a magas adat annak köszönhető, hogy itt egy grafittal soványított tál sok töredéke került elő - 5. ház 21%, KE 27-29 20%, II. felület, 2. ház 8-9%, U2-KE6 7%, 30-31. objektum 1% alatt, 6. ház 2,7%). 19. Az objektum ház funkciója nem egyértelmű, ebben nagyrészt a hiányzó rész a ludas. Ház volta ellen szól a szabálytalan körvonal, viszont a markáns, szinte függőleges oldalfalak, az egyértelmű, vízszintes „padló", a cölöplyukak, még ha szabály talanul helyezkednek is el — mindez a lakófunkciót valószínűsíti. Utóbbi mellett szól az is, hogy a kerek (vagyis nem téglalap) alak megvan még egy esetben a lelőhelyen (vö. 6. ház). 203
