Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Természettudomány - Balogh Lajos–Lőkös László–Papp Bea–Vasa Gizella: Herbarium Waisbeckerianum. I. Waisbecker Antal herbáriumának Piers Vilmos által összeállított gomba-, zuzmó- és mohagyűjteménye a szombathelyi Savaria Múzeumban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 ség zuzmóflórájának összeállításába kerültek be (LŐKÖS et al. 1997). A mostani feldolgozás alkalmával - a taxonómiai revízió, illetve nevezéktani aktualizálás mellett - kijavítottuk a korábbi közlések hiányosságait, pontatlanságait, többek között pótoltuk a KlSS (1979) listájából kimaradt 3 fajt (Cladonia

parasitica, Cladoniapyxidata, Xanlhoriaparietina). Ezenkívül helyesbítettük a tévesen közölt (mind KlSS /1979/, mind LŐKÖS et al. /1997/) gyűjtési évszámokat a Dibaeis baeomyces (1899-ről 1 859-re, illetve 1895-re), a Pertusaria albescens (1904-ről 1905-re), és a Lobariaptdmonaria (1879-ről 1897-re) esetében. A taxonómiai revízió a példányok mintegy felét (16 pld.) érintette. A felülvizsgálat eredményeit az egyes tasakokba helyezett kis cédulákon nyomtatott írással tüntettük fel. Az itt megadott nevezéktan SANTKSSON (1993) és WlRTH (1995) munkáját követi. Terjedelem és taxonszám: A 34 tasak eredetileg ugyanennyi taxont tartalmazott (benne egy külön változattal).

21 Ez a szám a revízió után 37-re nőtt (benne egy-egy külön alfajjal és változattal), részben azért, mert nyolc kapszulában egynél több faj is azonosíthatónak bizonyult. Waisbecker herbáriumának Piers által összeállított 1. kötetén belül a „60. §. Zuzmók. Lichenes" nevű köteg az alábbi tagolásban szerepel: „Kérges[ek] / Kryoblasti": 33. lap: 157—159. tasakok; „Lombos[ok] / Phylloblasti": 34: 160-164, 35: 165-170, 36: 171-173; „Bokrosok / Thamnoblasti": 37: 174-178, 38: 179-183,39: 184-190. számú tasakok.

24 Gyűjtők: A minták közül 33 Piers Vilmostól, egy pedig Márton Józseftől

25 származik. Gyűjtési időszak: A gyűjtések 1892. június 15-e és 1908. július 9-e közöttiek, míg egy Piers- és a Márton-féle példányon nem szerepel időpont. Lelőhelyek, helységek: Kőszeg (21), Borostyánkő (6), Hámor (2), Cák (1), Gyöngyösfő (1), Rendek (1), Tarótháza (1), Velem (1). Revideáló: Lőkös László (BP, 1996, 2003). MOHÁK (BRYOPHYTA) Piers Vilmos rendkívül termékeny gyűjtőtevékenysége igen jelentős mértékben segítette elő, hogy dr. Boros Ádám, majd dr. Albert Latzel

26 kutató- és publikációs tevékenysége alapján Vas megye mohaflórája már a XX. század első harmadában is meglehetősen ismert legyen (Soó 1934). Botanikai gyűjtő tevékenysége köréből legtöbb utalást mohászati munkásságára találunk.

27 Boros Közép- és Nyugat-Magyarország Sphagnum-lápjú növényföldrajzi szempontból című munkájában írja, hogy Piers értékes anyagából addig sem a szombathelyi („kis"), sem a pannonhalmi („nagy") részt nem látta, s így folytatja (BOROS 1926): „... Kálovics Rezső és Gáyer Gyula urak szívesek voltak azonban — amennyire a nehezen olvasható írást kibetűzniük sikerült — a vasmegyei Sphagnumok céduláinak másolatát részemre elkészíteni. Ez adatokat azonban — tekintettel arra, hogy kritikus genusról van szó — az előbbiekbe nem vettem fel, bár a Sphagnumok Piersféle jegyzéke saját adataimmal jórészt megegyezik. ..." Vas vármegye mohaflórája előmunkálatainak kapcsán Piersnek mind a „kis", mind a „nagy gyűjteményét" átnézte, és az alábbiakat írta róluk (BOROS 1927): „... tapasztaltam, hogy igen becses, zömét tekintik. Borbás munkájáig 40 zuzmótaxon volt ismert egész (!) Vas vármegyéből (BoRBÁS 1887—88). 24. A VvMTT régi leltárkönyvében az 1449—1482. sorszámig bejegyezve. 25. Sorkitótfalui tanító, főleg edényes növényekből számos lapja van az MTM Növénytár herbáriumában (BP). 26. Albert Latzel (1859—1950) orvos, briológus a morvaországi Olmütz (Olomouc) városában. 1894-től 1897 szeptemberéig Kőszegen szolgált a cs. és kir. katonai alreáliskola orvosfőnökeként és természetrajztanáraként, mely idő alatt mohákat is gyűjtött (vö. LATZEL 1930, 1941). 27. A Piers-féle mohagyűjteménnyel nemcsak több publikáció foglalkozik, de a SM TtO KT-ában fellelhető számos levél is. E levelezések az alábbi személyek között és időben zajlottak: dr. Boros Ádám és dr. Visnya Aladár (a kőszegi evangélikus leánylíceum polihisztor tanára, a Kőszegi Múzeum alapító igazgatója; 1930 és 1954 közötti időszakban, SM TtO KT. 94/1—19.), dr. Albert Latzel és dr. Gáyer Gyula (1930 és 1931 között, SM TtO KT. 60/1-6, 10-20.), dr. Albert Latzel és dr. Visnya Aladár (1929 és 1939 között, SM TtO KT. 60/9, 104/1-3.), dr. Horváth Ádám (bencés alperjel Pannonhalmán) és dr. Gáyer Gyula (1930, SM TtO KT. 60/7.), Kálovics Rezső (bencés főiskolai tanár Pannonhalmán) és dr. Gáyer Gyula (1930, SM TtO KT. 60/8.). 17