Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Fülöl Endre Norbert: Terra sigillata leletek Savariából, a Perint patak nyugati oldaláról

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 Drag. 37-es tál kis töredéke (L.sz. 97.1.147, 3/2.) fényes, barnásvörös felületű. A kicsiny darabon látható rész­letek lehetővé teszik, hogy benne az előzőekben ismertetett, Censorinus, Cinnamus, Paternus által is kedvelt motívumot ismerjük fel. (OSWALD 1964: LXIII/1491 = Déch. 778.). Ugyanakkor a láb és a farok elhelyez­kedése arra utal, hogy két állatküzdelem részletét láthatjuk (STANKIKLD és SlMPSON 1958: 77,1.). így alko­tója a 115-135 között működő Silvius lehetett, aki vándorfazekas volt (S'FANFIKLD és SlMPSON 1958: 154). Drag. 37 formájú tál oldaltöredékén (L.sz. 97.1.522, 3/4.) egy álló férfialak látható: Aesculapius áb­rázolása. A fényes barnásvörös felületű darab metopékra (CGP Fig. 104,4) osztott képmezőjében lévő férfialak lábfejtartása határozza meg biztosan, hogy egy többek által (pl. Putrius, Paternus, Butrius) gyakran használt díszítőmotívum (OSWALD 1964: XLIV/907) egy variációjáról van szó (907 A). így az alkotók köre Laxtuciusra és Paternusra szűkül. Lezoux-i, Hadrianus-Antoninus kori. A 3. tábla 5. képén (L.sz. 97.1.1116) egy Drag. 37 formájú tál oldaltöredéke látható. Díszítése: tojás­füzértöredék, alatta horizontális hullámvonal. A képmezőt függőleges hullámvonal osztja metopékra, a jobboldali képmezőben kürtöt fújó triton (OSWALD 1964: XXX/625), tőle balra fátyolos nőalak (OSWALD 1964: 281), a baloldali képmezőben nyilazó alak; vagy Herkules(?) (OSWALD 1964: XXXVII/774.= Déch. 449.) Felülete barnásvörös, kopott. Alkotója Cinnamus (140-170), aki lezoux-i mester volt. A 2. tábla 1. képén található közép-galliai, Drag 37-es formájú perem- és oldaltöredéket (L.sz. 97.1.2099) tojásfüzér (CGP Fig. 46,2; Rogers В180) díszíti, amelyet gyöngysor (Rogers A2) kísér. A képmezőben egy astragalos töredéke (Rogers R7) van. A négyszögletes, kettős vonallal szegélyezett tojás­füzéreket és az egyenes, sima tojásfüzérosztó tagot Aventinus I, II és Cinnamus használta. Aventinus I né­ha hullámvonalból álló szegélyt is alkalmaz (CGP 51.2) és meglehetősen kusza, szabad stílust használ, máskor pedig túl egyszerűt. Aventinus II apró astragalos-szegélyt használ és nagyon jellemző rá a kanyar­gós indadísz. A képmező körgyűrűvel keretezett (CGP 261—263.). A töredéken látható egy jellegzetes mo­tívum: a metopét kialakító függőleges gyöngysorba belenyúlik a 3/4 körmedaillont lezáró astragalos, a gyöngysor pedig túlnyúlik a frízen. Ez Cinnamusra jellemző díszítés (KARNITSCH 1970, 1972, 1. 73.). így a darab Cinnamus vagy Aventinus alkotása. Antoninus Pius—Marcus Aurelius kori (140—170). Drag. 37 formájú tál perem- és oldaltöredéke (L.sz. 97.1.586, 2/2.). Díszítése: tojásfüzér, alatta ho­rizontális hullámvonal, a darab erősen kopott. Felülete barnásvörös, fényes. A lelet Antoninus kori. A sigillata leletanyag 30%-át (32 db) teszik ki a közép-galliai darabok. Leggyakrabban a Drag. 18/31 forma fordul elő, amelyeken nem volt díszítés. 9 db Drag. 37 és 6 db Drag. 33 mellett az anyag­ban volt 1 db Drag. 38 is. Négy egészen kicsi töredék formáját nem lehet meghatározni, de anyagmi­nőségük és felületük alapján közép-galliaiak. Drag. 18/31 Drag. 33 Drag. 37 Drag. 38 Nem meghatá­rozható forma 12 5 9 1 4 e. Rheinzaberni sigillaták A rheinzaberni manufaktúra Kr. u. 140 és 260 között működött, Januarius és Reginus alapította. A bi­rodalom északi tartományai közül itt működött a legnagyobb kerámiaüzem, amelynek több mint 600 fa­zekasát név szerint ismerjük. Pannoniában is a rheinzaberni gyártmányok száma a legmagasabb. A ró­mai kori Rheinzabern kutatása szorosan összefügg W. Ludowici nevével, aki 1884-ben figyelt fel a római leletekre, s 1901-től ásatásokat folytatott saját költségén. Ennek során a fazekastelep nagy részét átkutatta a hozzá tartozó temetővel együtt (GARBSCH 1984). Rheinzabernben készült sigillaták: Egy Drag. 37 formájú tál oldaltöredéke. (L.sz. 97.1.158, 6/1.), melynek díszítése: tojásfüzér (Ri-Fi E 41; Ri-Lu VI., Taf. 263/42). Felülete barnásvörös, matt. A darabot Primitivus I, II, III, IV. készít­hette. (Késő-Antoninus kor— III. század eleje.) 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom