Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Természettudomány - Balogh Lajos–Lőkös László–Papp Bea–Vasa Gizella: Herbarium Waisbeckerianum. I. Waisbecker Antal herbáriumának Piers Vilmos által összeállított gomba-, zuzmó- és mohagyűjteménye a szombathelyi Savaria Múzeumban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 lyeket ma a Savaria Múzeum őriz. Munkásságukról több helyütt írtak (így pl. Waisbeckerről: CHERNÉL 1916; GÁYER 1916; KÜMMERLE 1916; B. IMREH 1985; BARTHA 1994; Piersről: BOROS 1927; DRACH 1927; HIDVÉGHY 1937; Kiss 1978; VöRÖSS 1983, 1992; BARTHA 1994), itt most csak utóbbi két tudós tevékenységének tárgyunkhoz szorosan kapcsolódó vonatkozásait említjük. Dr. Waisbecker Antal (1835—1916) Vas vármegye tisztifóorvosa a XIX. és XX. század fordulóján a megye legjelentősebb botanikusa volt. Borbás Vincét is fontos florisztikai adatokkal segítette, s kirándulásain is gyakran kalauzolta (BORBÁS 1887-88). Feldolgozta Vas megye harasztjait (WAISBECKER 1902) és Kőszeg vidékének edényes növényeit (WAISBECKER 1882, 1891). Gyűjteménye egy jelentős részének felajánlásával a Vasvármegyei Kultúregyesület szombathelyi múzeuma természetrajzi tárának egyik alapítójaként is tisztelhetjük. Herbáriumának többi részét örökösei a Nemzeti Múzeumnak ajándékozták (GÁYER 1916), amelynek lapjai ma a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában (BP) a Herbarium Carpato-Pannonicum gyűjteménybe beosztva találhatók. Piers Vilmos (1838—1920) előbb hivatásos katona (őrnagyi rangban), később a kőszegi katonai reáliskola természetrajztanára (1. ábra); ő létesítette az iskola parkját is. Freh Alfonz és Waisbecker Antal mellett a kőszegi botanikus triász harmadik nagy alakja. A Kőszegi-hegység jeles botanikai kutatója, aki mindhármuk közül a legterjedelmesebb növénygyűjteményt állította össze.

4 Borbás Vince szerint néhány új adatot tőle is kapott (BORBÁS 1887—88). Nemcsak az edényes, de a kriptogám növények ismerője is volt, hiszen ilyen gyűjtéseit is nagyrészt maga határozta meg. A Savaria Múzeum elődjének, az 1908-ban átadott Vasvármegyei Múzeum természetrajzi gyűjteményének alapjait Chernél István kőszegi ornitológus — egyben a tár első őre — vetette meg, amikor madárgyűjteményét a múzeumnak adományozta. Ezzel párhuzamosan pedig - mintegy alapító növénytani gyűjteményként — ajándékként megszerezte Waisbecker Antal nagy értékű herbáriumát, amelynek kriptogám növényeit Piers Vilmos ajánlotta fel e célra (HORVÁTH 1958). Chernél így ír erről annak idején: „Mikor 1908-ban — elkészülvén Szombathelyen a Vasvármegyei Kultur Egyesület múzeumának új palotája — arról volt szó, hogy a természetrajzi osztályt megalkossam, a növénytani anyag dolgában, mint legilletékesebbhez, Waisbecker Antal dr.-hoz fordultam. Ijjiíi lelkesedéssel nyomban ajánlkozott, hogy kérésemnek eleget tesz és összeállítja eredeti példányokban Vasvármegye növénygyűjteményét. Nem törődve egészségének megrokkanásával sem, 70 évvel vállán, de teljes erejével munkába állolt, s mintaszerűen rendezve, meghatározva hozta össze azt a nagy gyűjteményt, melyet önzetlenül a múzeumnak ajándékozott. Ez a 16 nagy csomóban letett herbárium 2500 növényt tartalmaz s ha más nem, egymagában minden időkre megőrzi alkotójának a nevét" (CHERNÉL 1916). Waisbecker a gyűjteménnyel együtt átadott egy betűmutatós, kemény fedélbe kötött könyvecskét is/ amelynek lapjain az anyag gyűjtésének és összeállításának körülményeiről tájékoztató bevezető után a gyűjtemény betűrendes katalógusát adja.

(i Noha e kézirat nemcsak jelen dolgozatunk tárgyára, a kriptogám anyagra, hanem a teljes gyűjteményre vonatkozik, alább teljes terjedelmében közölni szükségesnek látjuk (WAISBECKER mscr. 1908; 2, 3. ábra). 4. Több mint 17 ezer tételt tartalmazó herbáriumát 1920-ban a Pannonhalmi Benedek-rendi Főapátság vásárolta meg. Az Apátság 1969-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékének adományozta, ahol Vöröss László Zsigmond gondozta évekig. 1980 szeptemberében — Horváth Ernő közbenjárására — a gyűjtemény a szombathelyi Savaria Múzeumba került, mint területileg illetékes intézménybe. Ez a kollekció azonban nemcsak a Kőszegi-hegység és környékének flórájából való, de igen nagy benne a külföldről kapott cserelapok száma is (VÖKÖSS 1983, 1992). A jelen tanulmányunkban ismertetett ún. „kis gyűjteményétől" való megkülönböztetésül ezt Piers „nagy gyűjteményének" nevezzük. 5. Terjedelme: 118 lap = 236 oldal, amelyen érdemi írott információ 107 oldalon szerepel. Méretei: magassága 33 cm, szélessége 15 cm, vastagsága 2 cm. 6. Ennek folytatásaként Gáyer Gyula utólag, 1924. június 23-án bejegyezte a Waisbecker által említett, herbáriumához csatolt dolgozatainakjegyzékét ( 17 számozott tétel). Ezt később — valamikor 1929. július 23-a után — további három tétel bejegyzésével egészítette ki. 9