Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Újkori történelem – Helytörténet - Bakay Kornél: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról

ВЛКЛУ К.: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról lőttek. A lövői úton 48 szovjet harckocsi nyomult előre. Ekkorra a magyar légvédelmi tüzérek (Péterfy Sándor alezredes az 5. légvédelmi tüzérosztály három ütegével) elhagyták az állásaikat, mert zömük hő­si halált halt, s így Kőszeg északnyugat és nyugat felől teljesen védtelen maradt. 10 óra 45-kor Kőszeg­falva felől 52 harckocsi, Szombathely felől 60 harckocsi közeledett a város felé. Az oroszok heves tűz alá vették a Szabó-hegyi védőállást. Az orosz csapatok eközben elérték a város főterét, minden ellenállás nél­kül ! Ekkor lezárták a Király-völgyi utat. Detre Gyula százada visszavonult a Szálasi-bunker irányába, a Kendik-hegy felé. Itt nagymennyiségű lőszert és robbanóanyagot robbantottak fel, amire a szovjet elő­renyomulás leállt. 1945. március 29-én 11 órakor Király vezérkari százados Paraj százados gépkocsijába ülve, kitűzve a fehér zászlót, átment a szovjetekhez, magával vitte a testőrzászlóalj megszálló vázlatát is." Ezt követően a védő zászlóalj a Szabóhegy keleti lejtőjén rendezkedett be védelemre. A parancsnok Mészáros István test­őrezredes és Deák Ferenc vezérőrnagy volt.' 36 Az oroszok ekkorra elfoglalták Rőtfalvát, a németek viszont a Szabóhegyen a szerpentinutat felrobbantották (s talán egy lőszerraktárt is), valamint a hidakat és az átjá­rókat. Az oroszok gyalogsági támadást intéztek Szálasi védőkörlete ellen, de ekkor még visszavetették őket. 17 órakor az oroszok leventéket és ruszin munkaszolgálatosokat küldtek fel a vezéri szállásra, hogy a vé­dők adják meg magukat. Ezek közül Detre Gyula járőrei elfogtak néhányat, akik elmondták, hogy a pa­rancsot kiadó orosz tábornok mellett volt Király vezérkari százados. 18 órakor a csapatok kivonását ren­delték el a védőkörletből. A visszavonulást biztosító két golyószórós raj erős ellenállásával 19 órától a szovjetek rohamot intéztek a védőkörlet ellen s azt 20 órára elfoglalták, az ellenállók pedig elestek. A test­őr zászlóalj 458 fős egységéből elesett 42 fő, eltűnt illetve fogságba esett 99 fő, ugyanakkor a védőkörlet előtt 100-150 szovjet katona esett el. Többen hazaszökdöstek, illetve később engedéllyel elhagyták az egy­ségüket, hogy hazatérjenek. A zászlóalj megmaradt része Lékán keresztül menekült Semmering, Mürzuschlag, Sankt Pölten felé. Nyilvánvalónak tűnhetne, hogy vagy az elvonuló magyarok, vagy az orosz csapatok a bunker főle­járatát ekkor felrobbantották. Nagy kérdés volt a kutatás kezdetén, hogy a másik két aknát miért nem robbantották fel, ha egyáltalán ők voltak a robbantók? De, mint kiderült, nem ők voltak. A József-forrás melletti völgyben legalább félszáz hátasló és sok szekér maradt gazdátlanul. Maga Szálasi Ferenc, Lutz Gizellával (Nemzetes Kisasszony, akit Szálasi Édesasszonyomnak nevezett s aki zömmel a velemi Stierling-villában töltötte a napjait") együtt március 27-én 22 órakor gépkocsikkal hagyta el az országot. 38 Kőszeget Beregfy, aki az 1933-ban épített kőszegi Küttel- (későbbi Bartha, ma Tornay) villában lakott, ugyanekkor hagyta el a várost. A menetcél Semmering volt. Május elején innen mentek át Mattsee-be, ahol 1945. május 5-én az USA hadseregnek Szálasiék megadták magukat. Már­cius 28-án 19 órakor a Túrán vonat is elindult a kőszegi vasútállomásról nyugat felé. 1945. március 28­án a várost bombatámadás érte, március 29-én erős aknatüzet kapott a város, sőt a Gyepű II. egyik barakját is eltalálták. Mihelyst, Király vezérkari százados átállását követően, a magyar honvédség utolsó alakulatai is úgy­ahogy visszavonultak, a kőszegi népség, elsősorban az ONCSA-háziak, kifosztották a barakokat és a 35. Király Béla (1912-) 1945. október 23-án vallomást tett Beregfy Károly ellen a Katonapolitikai osztály Kihárító alosztályán. 36. Palotás Pál, Koszorús Ferenc öröksége. Kapu 15 (2002) 8. szám, 66. oldalon Mészárost jellemtelen, esküszegő hazaáruló fráternek nevezi s azt is állítja, bizonyíték nélkül, hogy a német csodafegyver létezését Heinz Guderian vezérezredes már 1944. augusztus 28-án megcáfolta !? 37. Lutz Gizella (Budapest, 1906, anyja neve: Köller Katalin, házasságkötése 1945. április 28-án Mattsse-ban. BFL XXV-340-348. 38. Teljesen rossz az un. szakirodalomban olvasható állítás, hogy a Túrán vonattal ment el Szálasi is Kőszegről 1944. március 29-én. Vö. Nyilas uralom Magyarországon 1944. október 16. - 1945. április 4. Budapest, Kossuth, 1974, 288. - Vö. TH V­19430/3/a/X/53. Koncz Béla kőszegi detektívfelügyelő jelentése. 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom