Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Természettudomány - Dankovics Róbert–Víg Károly: A Savaria Múzeum recens gerinces (Vertebrata) gyűjteménye I. A Kárpát-medencében gyűjtött példányok
DANKOVICS R. - VlG K.: A Savaria Múzeum gerinces (Vertebrata) gyűjteménye I. 214. Cerchneis tinnunculus'* Kőszeg 1908.VII.22. 9 ad 215. Gallinula chloropus Kőszeg 1908.VII.25. juv 216. Tringoides hypoleucos Gyöngyösapáti 1908.VII.25. 9 ad 217. Buteo buteo Kőszeg 1898X13. 9 ad 218. Coturnix coturnix Kőszeg 190 8. VIII. 1. juv 219. Perdix perdix Kőszeg 1908.VIII.5. 9 ad 220. Coturnix coturnix Kőszeg 1908.VIII.7. puli 221. Urodett a minuta^ Kőszeg 1908.IX.13. 9 222. Serinus hortulanus"' Kőszeg 1904.IV.27. в ad 223. Corvus corone Kőszeg ? 9 ad 224. Falco merillus'' 1 Nemescsó 1908.X.31. 6 ad 225. Falco peregrinus Gyöngyösapáti 1908.XI.il . 9 ad 226. Perdix perdix olvashatatlan 6 * 1908.XI.19. 227. Apus apus Kőszeg 1909.V10. 6 ad 228. Otis tarda Csönge 1909.VI. 229. Emberiza citrinella ? 1909.XI.6. 6 230. Larus minutus Kőszeg 1910.V. 9 231. Gallus gallus domesticus ? 1910.V. A kiállításban a kitömött madarak, természetes környezetüknek megfelelően, a következő csoportosításban szerepeltek: I. Sziklás erdőrészlet, II. Tórészlet, III. Mocsárrészlet, IV. Legkárosabb madaraink, V. Téli kép, VI. Leghasznosabb madaraink, VII. Síkság és mezőrészlet, VIII. Fenyveseink lakói, IX. Vizeink ritka téli vendégei, X. Parlagi madarak, XI. Átvonuló vízi madarak, XII. Ritka ragadozók, XIII. Legritkább fészkelőink és tüskés bokraink lakói, XIV. Átvonuló mocsári madarak, XV. Sziklák és falak lakói, XVI. Erdőségeink ritkább fészkelői és átvonuló vendégei. A XVII. táróban a fészek- és a tojásgyűjteményt helyezte el (CSABA 1963). 1912-ben Chernelnek sikerül két szekrényt készíttetni, melyben az emlősöket két biológiai csoportban állította fel. 1912 után egyéb elfoglaltságai miatt egyre kevesebb időt és figyelmet tudott a gyűjteményre fordítani. Herman Ottó halála után két évvel, 1916-ban kinevezik a Madártani Intézet (az Ornithologiai Központ jogutódja) tiszteletbeli igazgatójának, ekkor lemond a tár vezetéséről. A tárat 1919 végétől rövid ideig Fejér Gyula vezette. A tár irányítását 1923-tól Gáyer Gyula vette át, működésejelentette a Természetrajzi Tár második virágkorát. Az I. világháborút követő évek bénító anyagi helyzete, a gyűjtemény fertőtlenítéséhez használt szénkéneg hiánya megpecsételte a preparátumok sorsát, azok tetemes része elpusztult. A Chernelgyűjtemény részbeni pusztulása után újból csak Molnár Lajos pótolta a hiányokat, saját gyűjteményéből. A korabeli sajtó így tudósított az adományozásról: „A háborús évek, amikor a múzeum gondozás nélkül állott, elsősorban a madárgyüjteményt viselték meg ugy, hogy abban a szép ornithologiai anyagban, melyet Chernél István ajándékozott muzeumunknak, nagy hiányok keletkeztek. Ezek pótlására muzeumunk mindeddig nem gondolhatott. Ezt a pótolhatatlannak vélt hiányt szüntette meg most egy nagyszabású adomány. Molnár Lajos, 64. Falco tinnunculus 65. Ixobrychus minulus 66. Serinus serinus 67. Falco columbarius 68. Bezerédj Dénes révén. 40
