Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Újkori történelem – Helytörténet - Bakay Kornél: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról

SAVARIA Л VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 27 (2002) SZOMBATI IELY, 2003 pp. 311-325 JEGYZETEK A SZÁLASI-BUNKER TÖRTÉNETÉRŐL ÉS FELTÁRÁSÁRÓL. Kutatási napló. 2002.június 15. - 2003. január 31. BAKAY KORNÉL Városi Múzeum, 11-9730 Kőszeg,, Hungary E-mail: museum. koszeg@axelero. hu DIE FREILEGUNG DES SZÁLASI BUNKERS IN KŐSZEG (GÜNS) Ab November 1944 bis Februar 1945 wurde ein durchschnittlich 18 m tiefer, unterirdischer Luftschutzkeller (Bunker) in Felsőerdő von Kőszeg ausgebaut, der auf den Befehl von Ferenc Szálasi, des Ministerpräsidenten der Pfeilkreuzlerregierung, angefertigt wurde. In dem beinahe 80 m langen Tunnelsystem befinden sich zwei aus Ziegel gebaute Säle mit der Grundfläche von 24 m , bzw. von 30 m . Neben dem Hauptabstieg wurden noch ein Seitenschacht und ein 21,5 m tiefer Luftschacht und Notausgang gebaut. Den Bunker haben die ungarischen Schutztruppen am 28. März 1945 verlassen, dann hat die örtliche Einwohnerschaft sowohl die Holzbauten an der Oberfläche, als auch den Bunker völlig ausgeplündert. Den Haupteingang des verlassenen Gebäudes hat die Grenzwache (sog. grüne A VO/Staatssicherheitsabteilung) aufgesprengt. Die Freilegung des Bunkers begann im Juni 2002 und endete im März 2003. Gesamtkosten der Freilegung kommen 3 Millionen Forint nahe, die Unternehmer von Kőszeg in ausschlaggebendem Maße sicherstellten. BEVEZETÉS 1944.október 15.-е után az országgyűlés Szálasi Ferencet

1 nemzetvezetővé választotta november 4-én, de a Szálasi-kormány már csak november 21-ig maradt Budapesten, maga Szálasi 1944. december H-ig, ugyanakkor megindult a nyugatra költözés.A Kabinetiroda 1944. november 8-án Budapestről Kőszegre települt át, a Nemzetvezető Polgári Irodája, amelyet Langsfeld Géza vezetett, ugyancsak Kőszegre, a Szent Imre Missziós Házba költözött 1944. december 25-én.

2 A kitelepülésről Veesenmayer már 1944. november 8-án kelt levelében tájékoztatta Ribbentropp külügyminisztert s ezt a lépést erősen helytelenítette.' Először Farkasgyepüre vonultak vissza (Gyepű I.), majd Brenbergbányára, utána Kőszegre és Velembe. A rendelkezésre álló adatok szerint

4 Kőszegen 1944. november derekától tartózkodott Szálasi Ferenc kormánya és kabinetirodája, noha ő maga huzamosan csak március 1-27 között volt Kőszegen/ 1944. december második felében Kőszegen találkozott Szálasi Veesenmayerrel/' 1944.december 15-én ér1. Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. Anyja neve: Szakhmári Erzsébet) 2. Budapest Főváros Levéltára (BFL) XXV-1/a/293/46/ 6190, 6196., 6280-6285. - vö. Sorsforduló Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez, i. Budapest 1972, 94-95. 3. A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról. 1933-1944. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1968, 909-910.- vö. „Szálasi naplója". A nyilasmozgalom a II. világháború idején. írta és összeállította: KARSAI El.EK. Budapest, Kossuth, 1978, 477. 4. Teljesen légből kapott Szita Szabolcs vélekedése, hogy ti. Szálasi Ferenc egyáltalán tartózkodott-e a kőszegi Gyepű II. térségében. Vö. Népszava 2003. január 6. 13.oldal - A Sopron közelében fekvő Brcnbcrgbánya járatait is kijelölték Szálasi óvóhelyéül, ám itt csak néhány napot tartózkodott. 5. KARSAI EI.KK-KARSAI LÁSZLÓ, A Szálasi-per. Budapest, Reform, 1988, 9. 6. BFLXXV-l/a/293/46. 311