Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) zadtól kimutathatóak a Dunántúlon. 121 A budapesti gyűjtemény Sopron megyei Dörből való 63.493.1-2-es leltári számú úgynevezett fütyülő madara ide sorolható. Olsvai a cserépsíp egyik változatának tekinti az úgynevezett vőfélysípot amely egy tetőcserépből van kialakítva. 1 " Pesovár fényképeken be is mutatja az elkészítését. 1 "' NYELVSÍPOK: Libatollszár nyelvsíp: A libatoll csöves végére egy 30-40 mm hosszú idioglott nyelvet kialakítva, a sípot a szájba véve, hogy ott a nyelv szabadon rezeghessen, megszólaltatható. Nádcsőből és bodzafacsőből hasonló módon kialakítható. 124 Kettős nyelvű vagy oboanyelvű síp búza vagy rozsszárból könnyen kialakítható a csöves szár végének az összelapításával. 125 A gigamuzsika a liba nyelőcsövéből készült. 126 A töklevélszárból készült sípra már néhány hangképző nyílást is szoktak készíteni. Fűzfahéjból egy csövet tekerve fűzfakürt vagy fűzfaduda készíthető, amely annak kiszáradásáig használható. 127 A budapesti gyűjteményben összesen négy fűzfadudát találtam, amelyből három a régióból származik: -őriszentpéteri(Vas) fűzfaduda, leltári száma: 65.3.1 -sorokpolányi (Vas) fűzfaduda, leltári száma: 66.21.5 -sorokpolányi (Vas) fűzfaduda, leltári száma: 66.21.6 -veszprémvarsányi (Veszprém) fúzfaduda, leltári száma: 131.123 Klarinét: Egyéb elnevezései ennek eltorzított változatai : klarnét, kalnét, klánéta stb... Illetve más elnevezése még valószínűleg a cigányzenekarokban való elterjedtsége miatt a cigánysíp. A klarinétok korábban bükkfából, majd mivel az görbülésre hajlamos volt, később már ébenfából készültek. A klarinét korai formáját 1690 körül Denner, Johann Christoph alakította ki a chalmeau-ból két billentyűt szerelve arra és ezáltal két oktávra bővítve a hangszer hangterjedelmét. 12 " A modern klarinétot két francia a kalrinétművész Klosé és a hangszerkészítő Buffet fejlesztette ki 1839 és 1843 között, amely már egy 18 nyílásos gyűrűbillentyűs rendszerrel ellátott hangszer és jelentős újításként ekkor került át a hangképző szimpla nádnyelv a fúvóka felső felületéről, az alsó felületére mert az alsó ajkak sokkal rugalmasabbak. Mátra Gábor 1854-es tanulmányában már megemlíti hogy Polturás Jancsi cigányprímás zenekarában már 1828-ban két klarinétos is játszik. 129 Ami azt jelenti, hogy a korai klarinétok típusok is nagyon hamar eljutottak a magyar nyelvterületre. A pásztoroknál mind az A, D, С, В és Esz klarinét fellelhető volt. A repertoár a furulyán játszott dallamoknak megfelelő. A rezesbandákban általában Esz-klarinétot használnak. Ritkán B-klarinétot is használnak. A játékterjedelmük g'-c'"-ig terjed. A billentyűzet egészét nem használják ki, javarészt a regiszterváltót, illetve az a' és a h' és nagyritkán a cisz' és az f ' billentyűket használják és a többit kitámasztják vagy egyszerűen a már a fuvolánál is említett módon a hangnyílásokat betapasztják. A furulyához hasonlóan, játék előtt vizet vagy bort öntenek bele. 121. KIRÁLY PÉTER: Magyarországi cserépsípleletek a XV-XVIIl.századból. Ethnographia 1985, 81. 122. OLSVAI IMRE, i.m. 92. 123. PESOVÁR FERENC, i.m. 320-322. 124. SÁROSl BÁLINT: Hangszerek...i.m. 94. 125. Uo.,94. 126. BÉKEEY ANTAL, i.m. 405. 127. SÁROSl BÁLINT: Hangszerek...i.m. 94-95. 128. DARVAS GÁBOR, i.m. 133. 129. MÁTRA Y GÁBOR: A muzsikának közönséges törtenete és egyéb írások. 1984, 320. 130. SÁROSl BÁLINT: Hangszerek...i.m. 99. 239
