Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

BRAUER-BENKE J.: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban különböztetve az egyéb típusoktól flótának nevezik. 87 Amely elnevezés összefügghet a hangszer német elnevezésével: flute allemande flute traversiére, mert ez az ázsia eredetű hangszer a XII. században elő­ször Németországban bukkan fel. 88 Anyagát tekintve az Alföldön napraforgószárból és bürökszárból is készültek harántfurulyák, de a legáltalánosabb a bodza vagy a juharfa. Csontból, fémből vagy műanyagból készült harántfurulyáról nincs adat. 89 A harántfurulyák átlago­san valamivel hosszabbak a sima furulyáknál. Sárosi 450-500 mm-t ad meg átlagos hossznak. A szombathelyi gyűjtemény Kerkáskápolnáról származó két haránt furulyája ezeken a határokon kí­vül esik, mert a 59.122.l-es leltári számú harántfurulya 415 mm hosszú és a 59.123.l-es leltári számú harántfurulya pedig 400 mm hosszú. A harántfurulyán a hangnyílásokat vagy minta után vagy egyszerűen csak szemmérték után állapí­tották meg. Sokszor a hangszer készítője a saját tenyerét veszi mértékegységül. 9 " Ami nyilvánvaló mé­retkülönbségeket eredményez. A harántfurulyát általában teljesen kifúrták és csak utána tesznek bele parafából egy dugót, lezárva vele a fúvónyíláshoz közelebb eső végét. 91 Sárosi írja hogy a gyári hangszerek mintája után a házi készí­tésűek között is található 7 vagy 7+1 lyukú harántfurulya is. 92 Ez esetben a lyukbeosztás olyan lesz, mint a blockflötéé, a legalsó lyuk a többi hangnyílás vonalától egy kissé jobbra esik, amit így a jobb kéz kis­ujja könnyebben elér és a balkéz hüvelykujjával fedett hangnyílás a furulya hátsó falán helyezkedik el. A harántfurulyák alaphangja f vagy g'. A harántfurulya hangsora és ujjrendje illetve a játéktechnikája, eltekintve a tartásbeli és a megszólaltatás módjából adódó különbségeket, lényegében azonosnak tekint­hető a sima hatlyukú furulyáéval. A harántfurulyán a megfúvás módja miatti különbségből adódóan va­lamivel nehezebb játszani. Talán emiatt Sáros szerint mindig is kevesebben játszottak harántfurulyán, mint a sima furulyán. 93 Ha ez nem is mindenhol igaz, mert például Békefy kiemeli, hogy a bakonyi pász­torok között több volt a harántfurulya, mint a sima. 94 A házi készítésű harántfurulyák játékosai között előfordul balkezes is és az ebből adódó fordított kéztartás is. A gyári harántfurulyákat általában jobb kezesre készítik. Sárosi azt írja, hogy a harántfurulyások, ha tehetik szívesebben használnak gyári billentyűs fuvolát, de már a billentyűk által nyújtott félhangokat nem használják." A gyári hangszerek nem használt billen­tyűit aztán eldugaszolják. 96 A budapesti gyűjteményben található két gyári billentyűs fuvola közül a 70.51.l-es leltári számú 6 billentyűs a 70.51.2-es leltári számú viszont csak egy billentyűs. Mindkét hangszer a Vas megyei Egyházaskeszőről származik. Fűzfasíp: Egyéb elnevezései gyereksíp vagy zsidósíp. Tulajdonképpen a furulya hanképző nyílás nél­küli változata, amely javarészt gyermekjátékként funkcionál. Tavasszal amikor a fűzfa héja könnyen le­válik egy 100 maximum 500 mm-es darabról a héj bemetszésé után azt lehántják és a másik végén szin­tén metszéssel kialakítják a szélhasítót. A héjat a kés nyelével ütögetve fellazítják és úgy hántják le. Ezen tevékenység közben használatos egy úgynevezett fűzfasíp készítő mondóka is. 9 ' 87. OLSVAI IMRE, Lm. 93 88. MICHELS, ULRICH, Lm. 53. 89. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 75. 90. Uo., 76. 91. BÉKEFY ANTAL, i.m. 393. 92. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 76. 93. Uo., 77. 94. BÉKEFY ANTAL, i.m. 392. 95. SÁROSI BÁ1NT: Hangszerek...i.m. 77. 96. BÉKEFY ANTAL, i.m. 401. 97. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 79. 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom