Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

BRAUER-BENKE J.: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban A győri gyűjtemény 63.175.43-as leltári számú ismeretien eredetű cselló négy hangkulcsos, négy húros. Nagybőgő: Más néven gordon. A kontrabasszus-violából alakították ki a XVI: században. и A nagy­bőgők 1800 mm-nél magasabbak. A nagybőgőn kétféle vonótarással játszanak. Az úgynevezett francia vonóval való játékmódnál a vonót kifelé fordított kézháttal tartják, épp úgy, mint a hegedűvonót. A né­met vonóval való játékmódnál viszont a vonót felfelé fordított tenyérrel tartják. A népzenében a nagybőgőt félig-meddig vagy egészen ütőhangszerként kezelik. Nem ritka a pizzikato játékmód. A vonó fájával is ütik a húrokat. 80 Nemritkán egyáltalán nem használnak vonót és ilyenkor a nagybőgőt pengetős hangszerként kezelik. Eltérően a klasszikus zenei alkalmazástól a népze­nében a nagybőgőre csak három húrt tesznek. Hárfa:Nem jellemzően népi hangszer, azonban a házilag előállított hivatásos népzenészként műkö­dő cigányzenészek hangszereit Sárosi is besorolja. 81 A hárfák húrjai merőlegesen illeszkednek a hang­szertestre. A hárfák a játék módját tekintve két oldalról hozzáférhetőek és ujjal pengethetőek. A népi hárfa a szimfonikus és a kamara zenében használt zenekari hárfától a szerkezetében külön­bözik. A népi hárfák az európai hárfafejlődés egy korábbi fokozatát képviselik. A magyarországi népi hárfákról Kovalcsik Katalin ír részletesebben. 82 A népi hárfa fejét, a léceket és az oszlopot jávor vagy diófából, esetleg más keményfából készítik. A doboz alakjától függ a hang minősége. Az oszlopot felül szélesebbre készítik, mert ez függvénye a hang­szer stabilitásának. A oszlop formája általában sima, barázdált, vagy szögletes. A fejet egy előre elkészí­tett sablon alapján egy kétoldalt keményfa deszkával befedett, összeenyvezett furnérlemezből alakítják ki. Az elkészült hangszer formájában közel áll a hangszerkészítő műhelyben elkészített pedálnélküli hárfákhoz. A régebbi hárfákon bélhúrokat használtak és a legmélyebb húrok pedig a zongora basszus húrjai voltak. Az újabb hárfákon a legmélyebb húrok a cselló D húrjai vagy a nagybőgő D húrjai. A húrozat többi része hármasával összesodort gitár E húr és gitár D húr. A húrok távolsága kisebb, mint a zenekari hárfán, mert a népi hárfajátékosnak más a repertoárja és a játéktechnikája. Az újabb népi hárfákon, eltérően a régebbi típusoktól már nemcsak egy hangnemben lehet játszani. Ezeken a hárfákon már öt úgynevezett falspedál található, amelyekkel a Moll, d Moll, С Dúr, D Dúr, F Dúr hangnemekben lehetséges játszani. A hárfajátékosok jórészt Ausztriából a XIX. század második felében betelepült cigány muzsikusok leszármazottai. Főleg a Dunántúl területén, vendéglátóhelyeken játszottak. Amennyiben ketten játszot­tak együtt, úgy az egyik a dallamot játssza és a másik adja a kíséretet. A múzeumi anyagban a szombathelyi múzeum gyűjteményében találtam egy Bozsokról származó 20 húros hárfát, amely valószínűleg azonos a Sárosi könyvében fényképen szereplő Sárosi által tanuló hárfának minősített hangszerrel. 81 A hangszer leltári száma 60.67.1. Érdekes hogy Sárosi és Kovalcsik egyáltalán nem említik meg a dunántúli németek hárfa használatát. Vargha Károly ad hírt a hazai németség hárfa használtáról. 84 A sváb asszonyok által lakodalmakban használt hárfa, nem eredeti hangszere a német népzenének. Vándorköszörűsök terjesztették el a hárfát a Dunántúlon, mert esténként hárfa kísérettel előadott dalokkal köszönték meg a vendéglátást. Sajnos Vargha arra már nem ad választ, hogy melyik etnikumhoz tartoztak ezek a vándorköszörűsök. 79. Hangszerek enciklopédiája 1996,214. 80. PÁVAI ISTVÁN, i.m. 37. 81. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 66-67. 82. KOVALCSIK KATALIN: Népi hárfák Magyarországon-Két hangszerkészítő mester. In: Zenetudományi Dolgozatok 115-130. 83. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 66. 84. VARGHA KÁROLY: A magyarországi németek.énekes és hangszeres népzenéjük,népviseletük. Pécs 1987, 80. 232

Next

/
Oldalképek
Tartalom