Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Tóth Gábor: Újabb embertani adat Vas megye őskorához

TÓTH G.: Újabb embertani adat Vas megye őskorához 7., Szombathely, É-i elkerülő út 5. lelőhely, 390. objektuma egy kelta emberáldozat, egy 15-18 éves férfi maradványait tartalmazta (TÓTH unpubl.). Ásató régész: Ilon Gábor. 8., Kemenesmihályfa, kelta, cromagnon A típusú férfi (NEMESKÉRI-DEÁK 1954). A VIZSGÁLAT ANYAGA ÉS MÓDSZEREI 2002-ben Farkas Csilla régész (Savaria Múzeum, Szombathely), a sárvári elkerülő út leletmentő feltárásán, az 5-ös számú lelőhely 135. objektumaként, tárgyi mellékletek alapján, a késő rézkor, kora bronzkor időszakára datálható temetkezést tárt fel. A maradványok embertani vizsgálatára 2002. szeptemberében került sor. A maradványok az agykoponya lapos csontjainak töredékeiből, állkapocs töredékekből, valamint az egész postcraniális váz töredékeiből álltak. Egyes hosszúcsontok ragasztás után osteometriai vizsgálatra is alkalmassá tehetők. A vizsgálat a nemi hovatartozás eldöntésére, a biológiai életkor becslésére, a fogazat jellemzésére és az osteometriai program elvégzésére vonatkozott (KNUSSMANN 1988, ERY 1992). EREDMÉNYEK Az agykoponya töredékes lapos csontjai kevés információt hordoznak, a koponya alkatára vonatkozóan nem adnak megbízható információt. Az állkapocs erőteljes, markáns. Az áll igen magas, az ágszélesség a közepesen széles-széles határán. A váz csontjai robusztus megjelenésűek, erőteljes fizikumról árulkodnak. A bal oldali humerus diafízisén fizikai stress okozta exostosis. A nemi hovatartozás eldöntését a tuber frontale et parietale, a glabella, az arcus superciliaris, a margo supraorbitalis, a corpus mandibulae, a mentum, az angulus mandibulae, a foramen obturatum, az incisura ischiadica major, a caput femoris, a linea aspera és a sulcus praeauricularis vizsgálata tette lehetővé. Ezek alapján a csontanyag egy férfi maradványainak tekinthető. A nemi kifejezettség értéke (súlyozás nélkül): +1,1. A biológiai életkor az obliteratio, a humerus belső szerkezete és a fogazat vizsgálata alapján 20-30 év (az egységes életkori mutatók miatt, a csontanyag épségének megőrzésére törekedve, a femur belső szerkezetének vizsgálatától eltekintettem). Az állkapocs fogaiból a jobb oldali 5-6-7-8, illetve a bal oldali 1-2 és az 5-6-7-es fogak vizsgálhatók. Kóros folyamat nincs. Fogkopás mértéke: abrasio superficialis I. - media átmeneti kép. Az osteometriai vizsgálat eredményeit az 1. táblázat tartalmazza. A számított testmagasság (SjOVOLD 1990) a humerus és a femur alapján (mindkét nemre, europidokra) 171,5-173,6 cm, Martin-szerinti nagy termet. MEGBESZÉLÉS Vas megye őskorának embertani képére vonatkozóan a szórványtemetkezések alapján várhatunk eredményeket. A késő réz-, kora bronzkor időszakára datálható sírból egy magas termetű, erőteljes megjelenésű, 20-30 év körüli férfi maradványait lehetett azonosítani. Bár a népességet képviselő (és nem reprezentáló) hiányos váz alapján az egykori népességről és annak eredetéről következtetést levonni nem szabad, és nem lehet, de mégis érdemes ezen időszak embertani összefüggésein elgondolkodni. A késő rézkori Badeni kultúra (NEMESKÉRI 1956, ZOFFMANN 1987/88) embertani jellemzőit összehasonlítóan vizsgálva, jelen vázmaradvány sajnos pont az informatív koponyaméretek meghatározását nem teszi lehetővé. Az időben közel álló, említett kultúrák emberétől azonban eltér a vizsgált lelet erőteljes alkata, abszolút értékben nagyobb vázcsontméretei, nagyobb számított testmagassága. Ezek alapján a népesség eltérő eredetét nem lehet kijelenteni, de ez az eredmény nem zárja ki az eltérő eredet lehetőségét. Mint ismert, a késői rézkorban - az antropológiai feltevések szerint - újabb bevándorlók érkeztek kelet-délkelet, illetve nyugat felől (ZOFFMANN 1992). 216