Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Takács Zoltán Bálint: A magyar honfoglalás előzményeiről

TAKÁCS Z. В..: A magyar honfoglalás előzményeiről morva szövetségben végrehajtott támadásánál a kabarokat is megemlíti. A latin szöveg megőrizte alak (Nom.: covari) megegyezik a bizánci forrás kabaroi alakjának kiejtésével: kawar." Németh Gyula a népnevet a török qop- a.m. .felkel, fellázad' ige imperativusi alakjából magyarázza, jelentése ,kelj fel!, lázadj fel!', amit Konstantinosz is igazol, aki szerint a lázadás ténye miatt hívják őket így. A magyar helynevek mellett a magyar hagyomány is megőrizte a kabarok emlékét, Anonymus kun vezérnévsorában, ami nem más mint a kabar vezérek névsora, maguk a nevek a törökből magyarázhatók.

36 Németh 1930-ban megjelent magyarázatát sem Kniezsa István sem Györffy György nem fogadta el. Kniezsa nem látta bizonyítottnak a magyar helynévanyagban a feltett kővár népnév megjelenését, Györffy pedig a vezér névsort veti el, azt Anonymus szerkesztésének tartja." Benkő Loránd végül meggyőzően mutatta meg, hogy a kun vezérnévsor a Névtelen kitalációja, a nevek alapját képező helynevek a magyar helynévadás termékei, Anonymus célja a történeti hitelesség látszatának biztosítása volt.

38 Czeglédy Károly a kabarok csatlakozását Levédi előtti időszakra helyezi, a Salzburgi Évkönyv 88 l-es adata alapján, és ebből adódóan együtt vonultak vagy a besenyőktől fenyegetett kazárok hívására vagy egy sikertelen nyugati hadjárat miatt.

39 Róna-Tas András óvatos fogalmazással a kavir a.m. ,gyűjt' török igét tekinti a szó etimonjának, de nem veti el a népetimológiát sem. Lényegesebb azon megjegyzése, hogy a kabaroknak azokat a lázadókat nevezték, akik a magyarokhoz csatlakoztak, és nem a kazárok egy törzsét.

40 A DAI megjegyzése, hogy „a kabarok a kazárok nemzetségéből valók", elképzelhetően a kabarok nem etnikai minősítését jelenti, hanem azt, hogy a kazár birodalom kötelékébe tartoztak, de onnan kiváltak. A másik kitétel viszont, hogy „a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket" leszűkíti az etnikai meghatározás lehetőségét, és ez alapján török nyelvűségüket is feltételezhetjük. Fontos lenne tisztázni a kiválás okait, de a rendelkezésre álló források alapján tanulságosabb azt vizsgálni, mit jelentett a lázadók kiválása és mit jelentett azok befogadása. A Türk Kaganátus feliratainak elemzése során a kutatók lépten-nyomon két fogalomba ütköztek: el és bodun. A két kifejezés vizsgálata régóta tárgya a kutatásnak. A kérdést Vásáry István is érintette, aki kiemelte, hogy a bodun többféle jelentést hordoz, a türk társadalom egészének és köznépének jelölésén túl ugyanezzel a szóval tűnnek fel a feliratokon más nomád törzsek, törzsszövetségek, de a kínaiak és a bizánciak is. Az el a kagán megtestesítette hatalom, amelynek nem a területiség a lényege, hanem a nép, a bodun. Mindez azt jelenti, ha egy el kötelékéből kiszakad egy nép, arra továbbra igényt tart a hatalom függetlenül attól, hogy az elszakadt nép már más hatalom területén van.

41 Turxantosz türk fejedelem, amikor fogadja a bizánci követeket vad kirohanásokkal kéri számon rajtuk, hogy befogadták a uarchonitákat, akik korábban az ő alattvalói voltak, ahogy az egyik forrás fogalmaz, „a mi szolganépünk", „akik uraiktól elfutottak". Az orkhoni feliratok szavai jutnak eszünkbe, mikor olvassuk: „... nekem térdet hajt az egész föld, amely a nap első sugarainál kezdődik és nyugat határainál végződik."

42 35. PRITSAK, O.: Yowar und Kawar, Ural-Allaischc Jahrbücher 36 (1965):3-4. 382. szerint a *Qâwar az első magánhangzó hangsúlyjele a hang hosszúságát jelöli. Ezzel szemben VÉKONY GABOR: Egy kazár felirat a Kárpát-medencében, Eleiünk 25 (1987)382. 36. NÉMETH GYUI.A: A honfog/aló magyarság kialakulása, Bp., 1991 (a továbbiakban NÉMETH 1991). 265-271., különösen 265267. Németh szerint a név ejtése: kővár. 37. Mindkét véleményt maga NÉMETH 1991. idézi. LlGETl LAJOS: A magyar nyelv tärök kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Bp., 1986. 360. Némethnek csak a nyelvi szimbiózisra tett megjegyzését bírálja. 38. BKNKŐ LORÁND: Anonymus „kunjainak" személynevei, in: BENKŐ LORÁND: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról, Bp., 1998.40-58. 39. CZEGLÉDY 1945/46.55. 40. RÓNA-TAS ANDRÁS: A honfoglaló magyar nép, Bp., 1996. 273. 41. VÁSÁRY 1983. 211. Korábban DEÉR JÓZSEF: Pogány magyarság, keresztény magyarság, Bp., 1938. 15-26, vele polemizálva Szűcs JENŐ: A magyar nemzeti ludat kialakulása, Bp., 1997. 170-184. A Tonukuk feliratot kiadó RYBATZKY, VOI.KER: Die TonuquqInschrift, Szeged, 1997. 75-78. (217. jegyzet) a bodun etnikai, az el földrajzi aspektusát emeli ki, uitt. a korábbi irodalom összefoglalása a magyar kutatók említése nélkül. 42. Az idézetek Menandrosztól: MEH 81-82. (Moravcsik Gyula fordítása) 212