Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Pap Ildikó Katalin: Adatok Szombathely középkori településtörténetéhez. A Kőszegi utca 42. leletei

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) sorban a főzőedények és a nagyobb tárolóedények esetében volt szükség, míg az asztali használatra szánt kerámia nem igényelt sok soványítást. Az edények többségének készítése még kézikorongon történt, de használták a fazekas kezeit szabaddá tevő, hatékonyabb munkát elősegítő (CSUPOR - CSUPORNÉ 1998, 121), a XIV. században megjelenő gyorsan forgó kézikorongot (HüLL 1956, 191) és a gyorskorongot is. A későközépkorban gyakori volt az edények korongról való levágása (HOLL 1992, 34). A területen a XV. században az oxidált égetésű, vörös, sárga ill. barnásvörös színű kerámia a jellemző, amely mind a kőszegi vár anyagában (HOLL 1992, 29), mind a Veszprém megyei lelőhelyeken dominál (HOLL-PARÁDI 1982a, 189; KOZÁK 1987, 328). A fazekak peremének többsége a XV. században (HüLL 1992, 29) de a XV. század végén, XVI. század elején is (HOLL 1992, 30) kihajló, megvastagodó és legömbölyített (HOLL-PARÁDI 1982a, 190), de voltak különböző mértékben megvastagodó peremek is (HOLL-PARÁDI 1982a, 189). A közeli Nagykesziről származó leletanyagban is többségben volt a fazék. A szerzők szerint gyakori díszítés az edények vállán a többsoros bekarcolt vonal, a fogaskerékminta, az egysoros bekarcolt hullámvonal vagy vonalköteg (HOLL-PARÁDI 1982a, 190). ÖSSZEGZÉS A Kőszegi utcai fazekak kora készítési technikájuk és díszítésük alapján a későközépkorra, a XV-XVI. századra tehető. Formai és anyagbeli párhuzamaikat megtaláljuk a kőszegi vár, valamint a közeli Nagykeszi, Sarvaly és Csepely falu ásatásából származó, XV. század végére, XVI. század elejére datált kerámiák között. A többi lelet - korsók, gyertyatartó és vaskés - szintén ugyanerre az időszakra keltezhető. Pontosabban a kerámiapohár és a lakat kora határozható meg, ez a XV. század vége. Mindezek alapján a Kőszegi utcában feltárt objektum és leletanyaga korát a XV. század második felére, XVI. század első felére teszem. Pontosabb keltezésre akkor lesz lehetőség, ha sor kerül a már kiásott kerámiaanyag publikálására, és középkori falvak, falurészletek kutatásával gazdagítjuk a vasmegyei leletanyagot. A most tárgyalt leletek alapján annyit leszűrhetünk, hogy a korszakban a Föl utcában virágzott az élet. A városból kivezető út mentén, a város szélén, a római városfalhoz közel fekvő telken, egy egyszerű szemétgödörból előkerült gazdag leletanyag arra utal, hogy itt egy módosabb polgár lakhatott. IRODALOM CSABA 1988 CSABA JÓZSEF: Purálás in. Vasi Szemle 1988. 3. szám 184-187. CSUPOR- CSUPORNÉ 1998 CSUPOR ISTVÁN - CSUPORNÉ ANGYAL ZSUZSA.: Fazekaskönyv Budapest, 1998 FEISZT 1995 FEISZT GYÖRGY: Szombathely utcanevei és utcanéwálto-zásai Szombathely, 199J P. HAJMÁSI 1991 P. HAJMÁSI ERIKA: Szombathely középkori várának kutatástörténete és a külső várfal nyomvonalának meghatározása néhány ponton Savaria 1991 20/1 39-51. P. HAJMÁSI 1992 P. HAJMÁSI ERIKA: Szombathely középkori vára Panniculus C/7 1992 P. HAJMÁSI 1995 P. HAJMÁSI ERIKA: Szombathely mezőváros területén feltárt három középkori ház népi építészeti tanulságai in. A Nyugat-Dunántúl népi építészete Szentendre-Szombathely 1995 197-209. HOLL 1955 HOLL IMRE: Külföldi kerámia Magyarországon BudRég 16 (1955) 147-197. 169