Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Pap Ildikó Katalin: Adatok Szombathely középkori településtörténetéhez. A Kőszegi utca 42. leletei

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) zárt állapotban került elő, nyitása üreges kulccsal történt. H.: 5,9 cm. Sz.: 3,4 cm. V.: 2,0 cm (lakattest), 0,5 cm (kengyel). (15. ábra 1.) K. 2002. 2. 254. Kovácsoltvas kés. Egyélű. Hegye letörött. A penge háromszög átmetszetü. A fa nyél felerősítése a pengével minden bizonnyal egybe kovácsolt, kilyukasztott vasnyélre történt két oldalról va­ló szegecseléssel. A nyélben 2 bronz(?)szeg figyelhető meg. A penge és a nyél találkozásánál a penge szé­lesebb. H.: 17,3 cm. Nyélh.: 8,8 cm. Pengeh.: 9,0 cm. Pengesz.: 0,6-1,4 cm. Nyelsz.: 1,0-1,3 cm. Pengev.: 0,2-0,4 cm. Nyelv.: 0,6-1,1 cm. (15. ábra 2.) K. 2002. 2. 255. Bronz pityke (?) töredéke. Bronzból öntött, belül üreges, erősen sérült, eredetileg gömb alakú gomb (?) apró töredéke. Meglévő része 0,15 cm-es kerek lyukkal átfúrt. Erősen sérült, deformá­lódott. H.: 1,0 cm. Sz.: 0,8 cm. V.: 0,02 cm. K. 2002. 2. 256. Sarló. Kovácsoltvas, két darabra törött. Pengéje sima, íves, háromszög átmetszetü. Res­taurálása folyamatban. H.: 35 cm. Sz.: 2,2 cm. V.: 0,25-0,4 cm. K. 2002. 2. 257. Vaskapocs (iszkába szeg). Kovácsoltvas, három darabra tört, egyik visszahajló vége sé­rült. Restaurálása folyamatban. Átmetszete négyzetes. H.: 15,6 cm. Sz.: 0,8 cm. V.: 0,3 cm. A vissza­hajló, ép vég hossza 2,8 cm. K. 2002. 2. 258. Vasszeg. Kovácsoltvas, hegye letört. Feje D alakúra kialakított. Erősen sérült. Átmet­szete téglalap. Restaurálása folyamatban. H.: 6,6 cm. Sz.: 0,8 cm. V.: 0,5 cm. A fej szélessége: 1,4 cm. Vastagsága: 0,8 cm. K. 2002. 2. 259. Vasszeg. Kovácsoltvas, két részre törött, sérült. Átmetszete téglalap. Restaurálása fo­lyamatban. H.: 10,4 cm. Sz.: 1,2 cm. V.: 0,8 cm. K. 2002. 2. 260. Vastárgy. Kovácsoltvas, téglalap átmetszetü, erősen töredékes, három összeillő darab­ból álló, közelebbről meg nem határozható vastárgy. Restaurálása folyamatban van. H.: 13,2 cm. Sz.: 1,2 cm. V.: 0,8 cm. ASZTALI EDÉNYEK A téglavörös, finom kidolgozású kerámiapohár (6. ábra) a díszkerámiákra jellemzően gyengén soványí­tott (PARÁDI 1959, 10). Gyorsan forgó kézikorongon készült, és - a korszakra kevésbé jellemző módon (HOLL 1992, 29) - a korongról leemelték. Fölső részét és testét bepecsételéssel díszítették. A kerámiapohár mint tárgytípus már a XIV. század végén (HOLL 1963, 345), XV. század elején (HOLL 1992, 29) jelen van a hazai régészeti anyagban. Két formája gyakori; a karcsú talpú baluszteres serlegforma és az egyenes falú pohár (HOLL 1992, 29). A Kőszegi utcai kerámiapohár a kőszegi vár XV. század végi, XVI. század elejei egyenes falú poha­raival mutat formai rokonságot. Hasonló díszű, fehér kerámiából készült mázatlan ill. mázas pohártöre­dékeket közöl a budai várból Holl Imre (HOLL 1963, 360., 54. ábra ill. 46-48. ábra). A vidéki fazeka­sok is viszonylag hamar alkalmaztak bepecsételést; ezzel a díszítéssel mind mázas, mind mázatlan poharakon találkozunk (HOLL 1963, 362-364, 60-64. ábra). Ezeket a tárgyakat Holl Imre a XV. szá­zad végére datálta (HOLL 1963, 364.), és a Kőszegi utcában előkerült kerámiapohár kora is ekkorra tehető 7 . 7. Ezúton is köszönöm Holl Imre segítségét. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom