Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Ilon Gábor. Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről. Napbárka szimbólumok a Kárpát-medence urnamezős kultúra lemeztárgyain

ILON G.: Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről A felső-itáliai Croson di Bovolone-i (Pantalica II. periódus, 9-8. század) bronz borotva díszítését szintén vízimadarak adják. Eredete a szerző szerint keletre, valószínűleg Magyarországra vezethető vissza, ahogy azt már Merhart 1958-ban megírta (JOCKENHÖVEL 1974 82, Taf. 19. 2). Helyi anyagban azonban megtalálható a Tolfa-i depot fibuláin (JOCKENHÖVEL 1974 Taf. 20. 1-2), amelyeket а На В l-re kelteznek és a Pergine-i (Felső-Itália, 10. század -JOCKENHÖVEL 1974 83, Taf. 20. 4-5) lábvérten, ahol stilizált madarak, trébelt félgömbök, jellegében a rinyaszentkirályi és a lengyeltóti V. kincsből ismert megoldásáról van tudomásunk. A Malpensa-\ depotban, amelyet a mi kurdi horizontunkkal párhuzamosítanak és a 10. századra kelteznek QANKOVITS 1997 12, 14, Fig. 1-3) három díszített lábvért van. Ezek egyike a nagyvejkeivel azonos díszítésű. E körbe tartozik még egy ismeretlen lelőhelyű napbárka- és vizimadár-motívumokkal díszített itáliai bronz borotva is QANKOVITS 1997 Fig. 1-3). A Veji Quattaro Fontanili AAl sírból (8. századra keltezett) származó bronz amphorán két sorban napszimbólumok és vizimadarak sora, nyakuk hasonlóan poncolt megoldású, mint a hajdúböszörményi edényen (JOCKENHÖVEL 1974. 85, 21. t. 1). NÉMETORSZÁG Az UnterglauheimÁ (Kr. Diliingen, Bajorország) depot egyik edénye hajdúböszörményi stílusú napbárka-motívumos ábrázolás vizimadarakkal (MÜLLER-KARPE 1959 204, 208, Taf. 169. 3, MENGHIN 1983. 90, Abb. 38. 13e, SCHAUER 1983. 46). Keltezés: Ha Bl ill. kb. 1000, fiatalabb bronzkor. A Burg-i (Kr. Spree-Neiße, Brandenburg) kocsirúdvége stilizált napkocsi vizimadarakkal, közülük kettő szarvakkal ábrázolva (KOSSACK 1954. 4. t. 9, GABEN 1997. 117-118). Keltezés: késő bronzkor, 1. évezred első negyede. LENGYELORSZÁG A lausitzi kultúra HaB3-ra keltezett Przçslaivice-i (Krakow körzet) ivókürtöket tartalmazó kincse edénye (GEDL 1996 380-382, Abb. 10). Díszítése: poncolt és trébelt napbárka és poncolt madár-motívum. A Flotk-'i (Radolinek) 9-8. századra datált kincs bronz övkapcsa (HANSEL 1997 19-22, 2. ábra, GABEN 1997 133-134). Díszítése: poncolt és trébelt nap(madár)bárka, stilizált emberalakok oráns pózban, és az értelmezés szerint: Nap (Napisten?). FRANCIAORSZÁG A Fülinges-i (Dép. Haute-Savoie) depot két bronz mellvértjén (OBERKAMPF 1997 Pl. 32. 1, 3; EGG-PARE 1995 106, Farbtaf. X. 2). Díszítése: poncolt vonalsávok és trébelt gyöngysorok. Köztük poncolt napbárka-motívum. DÁNIA A Mariesminde Mose-i (Fünen) arany edényeket tartalmazó depotot egy hajdúböszörményi típusú napbárka motívummal díszített bronz urnába rejtették. A kincsleletet a bronzkor fiatalabb fázisára, 1000 körűire keltezik (SCHAUER 1983 46, Abb. 18). AZ ÁBRÁZOLÁSOK ÉRTELMEZÉSÉNEK EGYIK LEHETŐSÉGE Az őskor egyik legkevésbé ismert területe a hitvilág. Ez igaz az európai bronz- és vaskor emberére is. írott források híján csak a sötétben tapogatódzhatunk. Mit tudhatnánk a kereszténységről, ha nem is130