Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Ilon Gábor. Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről. Napbárka szimbólumok a Kárpát-medence urnamezős kultúra lemeztárgyain

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) NÉHÁNY A VISELETHEZ TARTOZÓ DARABOK KÖZÜL Lemezdiadém töredékei, 4 darabban. A nyújtott-hengerelt (?)

5 szalag mindkét széle finoman poncolt. A poncolt szélek közötti ábrázolás: poncolt napszimbólum két oldalán két-két vízimadár, majd a lemezvégek felé széttartó, hármas, poncolt vonalköteg. Egyszerűbben: napbárka szimbólum. Két darabján egy-egy kisméretű szegecslyuk van a perem közelében. Minden darab szé: 61 mm. Súlyaik: 14.1, 6.3, 5.6, 5.3 g, mindösszesen: 31.3 g. Hiányos. Költő L. vizsgálatánál jakd06-07, 12 (1-2. táblázat és 1. tábla). Spirálkorongos fibula töredékei. Spiráltekercs és hurkolt huzal. Mindkettő négyszögletes átmetszetű huzalból. Egyik-egyik végükön friss törés. A spirál átm: 38 mm, súlya: 18.4 g. A láb h: 45 mm, súlya: 2.4 g. (2. tábla 3a-b) Fibulatöredék: spiráltekercs egy balta alsó részére patinásodva. A spirál kör átmetszetű huzalból készült. A spiráltekercs átm: 60 mm, a balta h: 67 mm, együttes súlyuk: 285 g. (2. tábla 4) A fibulatípus KŐSZEGI (1988 35) szerint az urnamezős kultúra III. fázisában tűnik fel. Vázafejű tű töredéke kékes patinával. A fej és a szár (átmérőjük közel azonos!) külön öntött, majd egybeépített. A szár vége elkalapált. H: 30 mm, súlya: 16.9 g (2. tábla 5). Hasonló tű van — direkt csak a közeli példákat említve - a Ság hegyi L, III. és IV. depotban (MOZSOLICS 1979 1. t. 2, 11. t. 18, 12. t. 9), amelyeket Mozsolics a BVIa periódusra keltez és a hajdúböszörményi szint depotjaival nagyjából egyidősnek tart. KEMENCZEI Tibor (1996a 83-84, Abb. 37) a Románd - Sághegy típusba sorolta és a IVb kincshorizontra, a MÜLLER-KARPE (a Ság hegyi depot tűjéről 1959 128) beosztása szerinti HaB2 periódusra, a késő urnamezős — korai hallstatt időszakra datálta mindezeket. Számtalan darab található a harácsolt velemi anyagban (MlSKE 1907 11. t. 14-15, 42. stb.). Tálacska fejű tű (ún. Schälchenkopfnadel) töredéke kékes patinával, a száron két dudorral, amelyek között díszítés van. H: 33 mm, súlya: 13 g. Költő L. vizsgálatakor jakd 11 (1-2. táblázat, 2. tábla 6). A velemi harácsolt anyagban található analógiák (MlSKE 1907 10. t. 15-16, 11. t. 28, 50) annyiban térnek el, hogy a szár alsó kidudorodása ívelt és nem szögletes, továbbá díszítettek. Egyeden darab azonban teljesen azonos, csupán a díszítés alkalmazásának hosszában tér el (RÍHOVSKY 1983, 51-52 Taf. 25. 638). A tűü'pus egyszerűbb előformáit München környékén a Ha A2-re keltezték (MÜLLER-KARPE 1959 197, Abb. 37. 4-5, Taf. 184. A2, 187. C2). A morvaországi leletek alapján a középső urnamezős időszakra datálták, a velemi I. kincs, amelyikből a miénkhez legjobban hasonló előkerült (KÁRPÁTI 1897 III. t. 56) a Mozsolics BVc gyermelyi, illetve Kemenczei III. fázis Ha A2 szakaszra keltezték (MOZSOLICS 1985 211-213, KEMENCZEI 1996a 77). A szintén a középső urnamezős időszakra keltezett szlovákiai példányok (NOVOTNÁ 1980 152-154 Abb. 1, Taf. 44. 1026-1026B) a szórvány velemiek pontos megfelelői. NÉHÁNY A FEGYVEREK KÖZÜL Lándzsacsúcs erőteljes bordával, köpüs. A bordát az egyik levél mindkét oldalán kiemelkedés kíséri. Ez öntési hibát jelent. Élezve soha nem volt. A hegyet a találók letörték. A szegecshelyet az egyik oldalon reszeléssel süllyesztették. Patinája helyenként hólyagos és szivacsszerű. M: 78 mm. Köpü belső átm: 21 mm. Súlya: 61.9 g (3. tábla 2). Az urnamezős kultúra fiatalabb periódusára is jellemző széles, rövid pengéjű változat (KŐSZEGI 1988 51), jó analógiája van a romándi depotban (NÉMETI 1-TORMA 1965 62 IV/5b). Lándzsacsúcs erőteljes bordával, ívelt éllel, köpüs. Volt élezve. A hegye nem a találáskor sérült. Az egyik oldalon a szegecs alatt öntési hiba. Patinája az egyik oldalán kékes, a másikon zöldes színű. M: 143 mm. Köpü belső átm: 23 mm. Súlya: 94.3 g (3. tábla 1). Legközelebbi példányait a bakony-vidéki késő halomsíros - kora urnamezős (RBD-HaA, KŐSZEGI I-II. fázis) halmokból (Bakonyszűcs, Farkasgyepű stb.) ismerjük (KŐSZEGI 1988 26, 34, 8. t. В 18, JANKOVITS 1992 70). 5. A metallográfiai vizsgálatot még el kell végezni, ez azonban nagy valószínűséggel szemrevételezés után is állítható. 121