Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)
Söptei István. Sárvár-vidéke és a Kemenesalja a polgári forradalomban
SÖPTEI ISTVÁN: Sárvár-vidéke és a kemenesalja a polgári forradalomban zafías érzelmeit népszónokok és jóakaratú túlzók az exaltaltságig fokozták, a mandátumot visszautasító Batthyányt hazaárulónak tartotta és dühében sem őt, sem családját ikervári elszigeteltségükben nem kímélte volna. De Batthyány erre nem találta ildomosnak hivatkozni. Ehelyett az említett erkölcsi kötelességen felül egy más politikai okot hozott föl. Használni, békíteni akart, monda, a képviselői immunitás védelme alatt; mert erre barátai nógatták és ő hitte is, hogy Windischgrätz várható bevonulása sokakra kijózanító hatással lesz. Magán az országggyülésen ebben az irányban hatni egyelőre nem volt képes; mert a túlzók által elbűvölt képviselők nagy része őt az ott megjelenőt föltűnő ridegséggel fogadta; de magán érintkezésben, társadalmi úton mindent elkövetett, annyira, hogy Kovács Lajos őt mérsékletre, türelemre kérte, mert még nincs itt az idő, monda, amikor a szélsők ellen sikerrel lehetne föllépni." Gróf Batthyány Lajos tehát 1848. július 2 - október 2-ig, majd december 6-tól az év végéig vett részt a népképviseleti országgyűlés munkájában. A kiscelli képviselő, Békássy Imre, tevékenysége még rövidebb időre korlátozódott, hiszen a miniszterelnök szeptember 17-én Vas megyei kormánybiztosnak nevezte ki. A kinevezést a képviselőház szeptember 21-én hagyta jóvá, amelynek értelmében Békássy visszatért Vas megyébe. 59 Batthyány Lajos képviselőházi szereplését értékelni rendkívül nehéz, hiszen ő elsősorban kormány elnökként szerepelt az országgyűlésen. Mint sárvári képviselő 1848. szeptember 16-án, első lemondásakor emelkedett szólásra és meglehetősen ellentmondásos helyzetére utalt: „Én itt két lehetetlenség közé vagyok állítva: az egyik lehetetlenség oda fönn Bécsben, a másik lent Pesten van... Váljon nem érkezett-e még meg azon végpercz mellyben a nemzet már azon legutolsó s legelszántabb önvédelemre szorult, mellynél a törvényességet nem képes, de nem is köteles respektálni." 60 Batthyány tehát, mint sárvári képviselő, az önvédelmi harcot helyezte kilátásba s ezért vállalta továbbra is a m in iszterelnökséget. Gróf Batthyány Lajos, mint kormányfő, az országgyűlésben a radikálisokkal szemben a mérsékelt vonalat követte. Ez nyilvánult meg az újoncozás kérdésében is, amikor az „olaszok elleni haderőre" szavazott, de ez olvasható ki a népoktatási törvény szavazásakori távolmaradásáról-is. 61 A fentieket erősítik a felesége által írt naplóból idézettek és a vérbíróság előtt tett vallomása is. Békássy Imre kiscelli képviselő országgyűlési szerepléséről még kevesebbet tudunk. Az újoncozási törvény meghozatalakor (1848. július 20.) még folyt mandátumának igazolása, tehát nem szavazhatott. Nevével a későbbiekben is összesen egy alkalommal találkozhatunk. Szeptemberben ő is tagja volt annak a száztagú képviselőházi küldöttségnek, amely békítő szándékkal Bécsbe indult. 62 Békássy bár továbbra is tagja maradt a képviselőháznak, szeptember második felétől kormánybiztosként Vas megyében működött. 59 VARSÁNYI 1984. 238-239. 60 VARSÁNYI 1984.235. 61 VARSÁNYI 1984. 235. 62 VARSÁNYI 1984.235. 89