Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Söptei István. Sárvár-vidéke és a Kemenesalja a polgári forradalomban

SÖPTEI ISTVÁN: Sárvár-vidéke és a kemenesalja a polgári forradalomban szúperesztegiek a papi tized megfizetését tagadták meg. A megye Peresztegre is katonaságot volt kénytelen vezényelni. 29 Az elfogadott áprilisi törvények nemcsak a térség jobbágyságát forradal­masították, hanem magával ragadták az addig közömböseket is. „Ország­gyűlés áprilisi hóban bevégeztetvén, annak dicső törvényei hamar minden ke­zekben forogtak. A nemzeti hármasszín, úm. zöld, piros és fehér - ellentétül a kettős színnek, azaz fekete-sárgának - ... föl lett tüntetve zászlókon, ken­dőkön, szalagokon, fej- és mellékszereken s ugyané színekkel lettek akkor beföstve, a fekete-sárga fölé, a celli sóhivatalnak kapui és minden faépületei. Előpezsdültek szabadon a mindennemű érdekes hírlapok, röpiratok és paraszt híveim kezeikben még a mezőre hosszú szekéren mentőkben is a Közlöny és a Népbarát lapjait láttam. 30 Edvi Illés Pál, Kemenesalja történetírója, nyilván túloz, bár a külsőségek­ben megnyilvánuló forradalom melletti kiállás a későbbiekben sem volt egye­di: 31 „Nyilvános fellépésünk alkalmával viseltök a nemzeti színű rózsákat és szalagocskákat mellünkön a felírással: «Éljen a haza!» vagy «Éljen Kossuth». Fejünkön alacson nemzeti kalapok (ún. Kossuth-kalapok) díszelegtek. Zen­gett utcán, hegyen, völgyön a sokféle változatosságú muzsika és dallározás füleinkbe, valamerre jártunk-keltünk, a két nembeli gyermekek is nemzeti népdalokat zengtek, katonásdit játszottak ... Örömittas volt minden lélek; szegény, gazdag, úr és közpolgár össze-testvéresültek: egymást ölelték, egy­mással parozáltak ... Bármi kormány-rendeletnek kész szívvel és versengve engedelmeskedett minden ... De tanultunk is ám e szabadságnak bájoló korsza­kában kevés idő alatt annyit, mennyit nem, korábbi minden életünkben; - és ízleltünk olyan valami édeset, minek zamatja szájunkból, szívünkből soha ki nem veszhet ... Tanultunk név szerint sok új szókat, melyekhez ugyanannyi­féle eszmék és tények bokrosán csatlakoznak, minők pl. abszolutizmus (önké­nyi kormány), árulás, camarilla, conservativ, radical párt, craval, de­monstráció, democrata, emissarius, felelős minisztérium, guerillakatonák, kö­zös teherviselés, nemzeti bank, nemzetőrség, politika, politizálni, proletárius, proclamatio, piacát, ragasz, sajtószabadság, torlasz, ostromállapot, szoldates­ka, fekete-sárga, tricolor, octrojirozott alkotmány (ránk tolt törvénytelen kormány alkotmány), Kossuth-Kopf stb. stc. De a legszebb szó mégis, e nagyszerő nemzeti felébredésünkkel, volt a haza (vagy röviden elejtve, a hon) szava. Ezt vettük most világosabban megértve és meleg érzülettel szá-junkba, szívünkbe - hordtuk szalagokra kinyomva keblünkön, azt énekeltük, dallároz­tuk az ország minden zugaiban. Arról szólták hozzánk a honatyák kedvesen e kifejezéseket: Az hazát védeni, - adjunk fiakat honvédeknek, az-az: rendes katonáknak, - veszélyben forog a haza, - mentsük meg a hazát minden áron. A leggyűlöltebb szó pedig hazaáruló stb. ... Az osztrák kormány ti. e szók he­lyett: Magyarország, haza - szerette a magyar nép szájában ím e szókat forog­tatni, és e célra törekedett iskolákban és kézikönyvekben is használtatni: biro­dalom, tartomány - a haza szónak egészen elmellőztével; és amúgy csak el­2y VÖRÖS 1966. 526-531. 30 EDVI ILLÉS 1851.85. 31 EDVI ILLÉS 1851.85-87. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom