Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)
Söptei István. Sárvár-vidéke és a Kemenesalja a polgári forradalomban
SÖPTEI ISTVÁN: Sárvár-vidéke és a kemenesalja a polgári forradalomban százados jogokra hivatkozó védekezését. A sárváriak merészségét, eltökéltségét bizonyítja, hogy még a jogi vita idején felépítették az uradalom által lerombolt péntekfalui hidat. 22 A fenti példák bizonyítják, hogy a társadalmi feszültségek a reformkor évtizedeiben térségünkben is fokozódtak, így Sárvár-vidéke és Kemenesalja lakossága vigyázó szemekkel figyelte az utolsó reformországgyűlés eseményeit. 2. A FORRADALOM TAVASZA ÉS A NYÁRI HÓNAPOK ESEMÉNYEI a./ Az áprilisi törvények fogadtatása 1848 tavaszán különösen a jobbágyfelszabadítás kérdése foglalkoztatta a térség ,,polgárait", a jobbágyszolgáltatások alól szabadulni kívánó parasztokat: „Valamint pedig az országgyűlésről a robotmentességnek hozzánk is elterjedt előszele fújdogált, a polgárok (ti. a parasztok) azonnal bátrak voltak magukat földesuraik ellen makacs engedetlenségi állásba tenni és a robotra szólítást hallgatagon megtagadták: de a földesurak is nagy bölcsen a népet robotra hívással többé nem fenyegették." 3 - olvashatjuk Edvi Illés Pál leírásában. A Kemensalja krónikása azonban megemlékezett a nemesség visszafojtott rosszallásáról is: „Volt mégis egy néposztály, mely nem örült egészen szíve szerint - a nemesség. Ez fájlalta, hogy régi ősei rangjától és előnyeitől ily hírtelen megfosztatott. Azonban e csapást fojtott béketűréssel nyögte, botrányos kifakadásokat se józanon, se részegen nem nyilvánított, és magát vesztett jogának még valamikori visszatérésével vigasztalta..." 24 Nemesi sorstársait megbékélésre szólította fel a pozsonyi országgyűlésen fontos feladatokat ellátó vasvármegyei követ, Vidos József is: „...vigyázzatok, a népet engeszteljétek, hogy egybeolvadva, közös ügyet, közjóllétet testvérileg eszközöljenek. Mi a népet mindenkor testvérileg ölel-tük, úgy hiszem, az Isten, és az erős magyar kormány segedelmével nem fog veszel reánk következni." 25 Persze, a tervezett törvények fogadtatásáról, azok pozitív társadalmi hatásáról a Pozsonyban tartózkodó megyei követ, Vidos József, sem volt egyértelműen meggyőződve. Nem véletlenül veti papírra az alábbi sorokat 1848. március 18-án: „A mostani lázas körülmények közt hozott törvények részint nagy és kisebb földesurakat, - részint, de nevezetesen kevésbé a kisnemeseket terhelik, azonban fontolóra kell venni, és előfordulható esetekbe SZEIBERT 1984. 65-73. EDVI ILLÉS 1851. 84-85. EDVI ILLÉS 86. HERMANN 1998. 146. Vidos József levele Vidos Évához. Bécs, 1848. március 16. 75