Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Söptei István. Sárvár-vidéke és a Kemenesalja a polgári forradalomban

S AVARIA 26 (2001) A vizsgált térség két területre különíthető el. 1836-ban a Kemenesaljái járáshoz 6 mezőváros, 58 falu és 16 népes puszta tartozott. A járás területének része volt Beje, Gyertyános, Kisbér, Baltavár, Bögöte, Csehi, Mindszent, Csipkerek, Egervölgy, Gérce, Tacskánd, Hosszúpereszteg, Alsó- és Felsőkáld, Széplak, Tilaj, Kis- és Nagysitke, Szemenye, Vashosszúfalu és Miske, amely falvak később a sárvári járáshoz kerültek. Ugyancsak Kemenesaljához tartozott ebben az időben Kám és Újlak. 1836-ban Sárvár-vidéke 3 mezővárosa, 44 faluja, 3 népes pusztája a szombathelyi járás részét képezte. Fényes Elek adatai szerint a terület 9 mezővárosában {Ikervár, Jánosháza, Kiscell, Miske, Ostffyasszonyfa, Pápóc, Ság, Sárvár, Szentgyörgy), a 102 faluban és 19 pusztán 43413 lakos élt (Sárvár-vidéke: 16462 fő ; Kemenesaljái járás: 36951 fő). A legnépesebb települések a következőek voltak: Jánosháza: 1949 fő Simonyi: 1444 fő Sárvár: 1329 fő Ság: 1307 fő Ostffyasszonyfa: 1185 fő Pereszteg: 1133 fő Gérce: 1041 fő Kaid: 1030 fő Csönge: 1009 fő Talán meglepő, hogy a térség két központja Sárvár és Kiscell a 19. század első felében nem tartozott a legnépesebb települések közé. Természetesen más rangsort kapnánk, ha az akkor külön településként szereplő, de gyakor-latilag már akkor is egy gazdasági központot képező szomszédos települések (Sárvár esetében Sár, Péntekfalu, Tizenháromváros, Vármellék; Kiscell eseté-ben Pórdömölk és Nemesdömölk) lakosságát is a székhelyközségek létszámá-hoz számítanánk. Ez esetben Sárvár 2865 fővel a rangsor élére, Kiscell pe-dig, nem számítva Ság mezőváros lakosságát, 1143 fővel a 6. helyre kerül-hetne. A lakosság vallási megoszlását vizsgálva az alábbi megállapításokat tehetjük. A lakosság 63 %-a (27456 fő) katolikus volt, evangélikusnak 34 % (14910 fő) vallotta magát. A terület két része azonban vallási tekintetben teljesen elkülönült. Sárvár-vidéke (82,5 %) jelentette a katolikus vallásúak többségét, míg Kemenesalján az evangélikusok majdnem a lakosság felét jelentették (45 %). A lakosság több mint fele az evangélikus hitet követte Csánigon, Lakon, Úraiújfaluban, Zsédenyben (Sárvár-vidéke), Vönöckön, Tokorcson, Szergényben, Szentmártonban, Kissomlyón, Simonyiban, Pálfán, Mihályfán, Ságon, Ostffyasszonyfán, Bobán, Csöngén, Dukán, Magyargecsen, Hőgyészen, Nemesmagasiban, Pusztamagasiban és Alsómesteriben (Kemenesalja). Zsidók nagyobb számban Simonyiban, Jánosházán és Vármelléken éltek. Külö-nösen feltűnő a Vármelléken élő zsidók nagy száma (17 %). Ez nyilván an-nak tudható be, hogy Sárvár mezőváros tanácsa 1844-ig különböző akadá-lyokat állított a zsidók beköltözése elé. Mindössze egy település, Egervölgy volt német anyanyelvű. 1 FÉNYES 1836. 73-84. 68