Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Ilon Gábor: A Berzsenyi Dániel Főiskola Történelem tanszéke régésztechnikus képzése és a Vas megyei régészeti kutatás kapcsolata

ILON GÁBOR: A Berzsenyi Dániel Főiskola Történelem Tanszéke régésztechnikus okán); Szombathely-Fő tér - római kori városfal és városrész: 1997, Sosztarits Ottó (építkezést megelőző ásatás); Lukácsháza-Szőlőhegy - avar kori temető sírjai, őskori telepnyomok: 1998-1999, dr. Kiss Gábor (tervezett erdőtelepítést megelőző leletmentés); Mesteri-Halomi dűlő - késő bronz- kora vaskori település: 2000 (hitelesítő ásatás); Mesteri-Intapuszta-Temető - római kori villa, Árpád- és középkori/kora újkori templom körüli temető: 2001 (hitelesítő ásatás). Azt is meg kell jegyeznem, hogy 1995 óta a hallgatók aktív résztvevői - fizikai munkásként és munkatársként is - éppen aktuális ásatásainknak. Nincs olyan feltárás, ahol nélkülöznünk kellene munkájukat. Itt sajátítják el igazán, készség szinten a technikus teendőit; tanulnak meg bontani, rajzolni, fotózni, geodéziai műszereket használni, mintavételezni, csomagolni, naplót írni stb. Nem elhanyagolható eredménynek tartom - mint a Régészeti Osztály vezetője, s a megyei szervezet jelenlegi általános igazgatóhelyettese -, hogy az évtizedek óta elfekvő terepbejárások anyagát rendezték és feldolgozták, ezzel lehetővé téve, hogy megtegyük - több évtizedes hangzatos tervezgetést követően - az első lépéseket a vasi régészeti topográfia elkészítése irányába, segítsük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lelőhely nyilvántartásának létrehozását ill., hogy a szakmai szempontból holt anyag élővé váljon. Ugyanakkor szakhatósági tevékenységünk során is igen hasznos segédleteknek bizonyultak ezek a záródolgozatok. Néhányan - megélhetésük alapját kiegészítendő - részt vesznek a leletek (kerámia, antropológiai anyag) tisztításában, de a nyilvántartási feladatok ellátásában is. Utóbbira példa: összes leltárkönyvünk számítógépes alapfelvétele. (Az adott lelőhely anyaga mely leltári számokon van.) Esetenként természetesen segédkeznek a tervezett útépítések megelőző ásatását előkészítő, vagy a nagyobb építkezéseket megelőző feltárások előzetes terepbejárásán. A múzeumi szervezet elégtelen költségvetési finanszírozásának „köszönhetően" még nyomdai segédmunkási feladatokra is vállalkozniuk kellett. Segédkeztek a Panniculus Ser. B. 1, 3-5. köteteinek lélekölő összehordásában, de ugyanezt tették a Savaria 23/3 kötete kiadása alkalmával is. Legújabban (2001. szeptember 14. - november 30.) az „Utazás a föld alatti Vas megyében. Régésztechnikusok tanásatásai 1995-2001." című kiállításon is számot adtak tevékenységükről és kiállításrendezői képességükről. A kiállítás plakátját és meghívóját Schefferné Hamvas Ildikó tervezte. A kiállításban diákok százait technikus hallgatók vezették. Kiss Balázs régésztechnikus pedig a visszahajló íjról tartott bemutató foglalkozásokat, miután záródolgozatában dokumentálta és elkészítette a Celldömölkön alkotó Németh Gyula népművészet mestere módszerével gyártott íjat. Összegezve - azt hiszem nyugodtan leszögezhetem - ma már elképzelhetetlen a vasi terepi és intézményi régészet a régésztechnikusok nélkül. Sőt, már majdnem sikerült 1995-ös álmom - akkor kerültem a megyébe - is megvalósítani: minden (6 fő), a Régészeti Osztályon dolgozó régész rendelkezzen régésztechnikussal (a jelenlegi 5 főből 1 fő polgári szolgálatos)! 45