Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)
Tóth Kálmán: Húsvéthétfőtől Szent Mártonig. A Vasi Múeumfalu rendezvénynaptárának alakulása
TÓTH KÁLMÁN: Húsvéthétfőtől Szent Mártonig (április 24.) és Szent Márton (november 11.) a gazdasági év két fontos állomása volt. 21 Mindkettő antik hagyományokra épül, mindkettő „pásztorünnep" is. Az előbbi az állatok legelőre való kihajtásának, az utóbbi a számadásnak az ideje. 22 Szent György napjához Vas megyében is kapcsolódtak népszokások. 23 Fokozottan tartani kell „szentgyörgykor" a boszorkányok praktikáitól! 24 De a néphagyományok gazdagsága mellett a történeti adatok is a Györgynap mellett szóltak. Már a 16. századi Szombathelyen tartottak Szent György napján országos nagy vásárt. A vásártartás — akár csak ma — régen is engedélyhez volt kötve. Rendjét hatósági előírások és szokásjog szabályozta. A vásártartási jog engedélyezése privilégiumlevél formájában történt. Csak ennek birtokában volt szabad meghirdetni a vásárt. 1867-ig a vásárjog adományozása királyi jog volt, ettől^ kezdve az engedély kiadása a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe került. I. Rudolf 1598-ban adományo-zott vásártartási jogot városunknak. 25 Levéltáros kollégáink segítségével mi is elkészítettük a „szabadalomlevelet"', melyhez az érdekesség kedvéért Répceszentgyörgy szabadalomlevelét használtuk fel forrásként. 26 Még két fontos dokumentum született: a vásárhirdetés és a vásári rendtartás. A vásártartók mindig széles körű publicitásra törekedtek. Ezért mind a szóbeli, mind az írásbeli vásárhirdetési formákat alkalmazták. A dobolásos vásárhirdetéshez a kisbíró megkapta az elöljáróságtól a hirdetés szövegét „közhírré tétel végett". A kalendáriumok, újságok és plakátok széles körben tették ismertté az eseményt. 27 Hogy mi is jobban felhívjuk a tömegkommunikációs csatornák munkatársainak figyelmét a készülő kézműves vásárra, sajtófogadást rendeztünk. Itt doboltuk ki először a vásárhirdetést, amelynek forrása egy nyelvi fordulatokban rendkívül gazdag, 1801-ben Miskolcon kelt, Jelentés" ?* 21 1996-ban rendeztük meg első ízben a Szent Márton napi országos nagyvásárt. E két jeles nap mintegy keretbe foglalja a Vasi Múzeumfalu egész évi programját. 22 TÁTRAI - KARÁCSONY 1997. 79. Palilia, mint római pásztorünnep. 23 Néprajzi Lexikon, 657. Vépen az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijárathoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt tartották, hogy a lábuk olyan erős lesz, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, és imádkoztak a barmokért. Sitkén még a század elején élt e napon a „gyepütiprás" szokása, amely pl. Sárvár környékén ma is dívik. Célja, hogy a leendő termésre következtessenek, rendezzék a gazdák közt felmerült területi és egyéb vitákat, valamint megkóstolják a kitelelt borokat. De ne feledkezzünk el a kőszegi Szőlő jövésének könyvéről sem! 24 HORVÁTH István: Babonák a régi Kenyériben és Kecskéden. SM Néprajzi Adattár NK 772. (továbbiakban: SM Népr. A.) Szintén Sárvár környéki szokás, hogy a kíváncsiak kimentek a rétre, hogy láthassák a boszorkányokat, amint lepedőt húzva maguk után gyűjtik a harmatot, amivel azután rontani lehet. Kecskéden úgy tartották, hogy aki Szent György napján kimegy oda, ahol három út keresztezi egymást, három kört csinál és abba beléáll, meglátja, hogy kik a boszorkányok. Célszerű volt az ablakokba és az ajtókba ezen az éjszakán tüskés ágakat tenni, mert ez elriasztja a boszorkányokat. 25 Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században. In: Vas Megye Múltjából. 1976. Levéltári Évkönyv 1. Szombathely, 1976. 121. 26 BENCZIK Gyula: Répceszentgyörgy története. Szombathely, 1996. 27 DANKÓ Imre: A vásárhirdetés. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. 385-418. 28 DANKÓ Imre: Egy miskolci vásárhirdetés 1801-ből. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 11 (1972) 154-157. 181
