Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Tóth Kálmán: Húsvéthétfőtől Szent Mártonig. A Vasi Múeumfalu rendezvénynaptárának alakulása

S AVARIA 26 (2001) Szent György napi országos kézműipari vásár 1997. április 26-27.

16 „A századforduló körül születettek kedves emlékei közé tartoznak a színesen kavargó egykori vásárok. ... Mára ugyan kevesen tudják maguk elé idézni az árusok kínáló verseit, mondókáit, a féktelen énekszót, a mézeskalács csodákat, a piros fezes törökmézárust, a papagájos csíziót, a szemfényvesztő komédiások sokaságát. ... Vásáraink lassan emlékké zsugorodnak, jóllehet ma is vannak, léteznek. De a régi .vásárok elvesztették jelentőségüket, árubemutatókká fejlődtek." — vélekedik Dankó Imre, a vásárok néprajzi vonatkozásainak legelmélyültebb magyar kutatója.

17 A régi vásárokkal együtt feledésbe merült, vagy más értelmet kapott azok évszázados szokásrendje. Az alku, áldomás, vásárfia mibenlétéről vannak fogalmaink, de hogy milyen lehetett az első vásár ünnepe, hogyan készülődött az útra a vásáros és milyen előjelekben bízott, hogyan kereste kenyerét a históriaárus és a planétás, hogyan kínálta portékáját a csizmadia vagy a dézsás oláh és a vasas tót, mit árusított a kucséber és az olejkár, hogyan ítélkezett a vásárbíró -— azt már csak a történeti-néprajzi szakirodalomból, vagy regényekből tudhatjuk meg.

18 Ki ne szeretne egy kis időre a jelenből kilépve belekóstolni a régi vásárok mozgalmas világba? A Szent György napi vásár egyfajta kísérlet a történeti-néprajzi adatok életre keltésére olyan formában, hogy a velük való találkozás a látványosságokkal elkényeztetett közönség számára is élményszerű, ugyanakkor hiteles legyen. Nem más volt a célunk, mint a vásárok évszázados szokásrendjéből megeleveníteni és megtartani valamennyit. Ehhez Szent György napja kínálkozott a legalkalmasabb vásári időpontnak. Hogy miért? Egyrészt azért, mert nálunk is, mint Európában bárhol a középkorban, elterjedt volt Szent György tisztelete. Ha a szombathelyi vásárra induló mesterember Szent Györgyhöz, a lovasok, fegyverkovácsok, szíjgyártók és vándorlegények védőszentjéhez akart imádkozni, számos Vas megyei település Szent György titulusú templomában, kápolnájában, mellékoltárnál, festménynél vagy szobornál is megtehette ezt.

1 Innen az ötlet, hogy a vásárral kapcsolatos mindennemű nyomtatványon és a vásári zászlókon a jaki templom Szent György freskójának grafikai feldolgozása szerepeljen. Másrészt: a legfőbb érvet az időpontválasztáshoz Bálint Sándor szavaival így támaszthatjuk alá: „Szent György alakja, ünnepe ... a tavaszkezdet szimbólumaként az irdatlan tradíció hatalmas erejénél fogva máig ott él a népi hiedelemvilágban, a paraszti kalendárium legjelesebb napjai között." Bizonyos értelemben Szent Márton napjának tavaszi párja. Szent György 16 A rendezvény dokumentációját lásd: SM. Közm. A. 1997/56-80. 3028-3051. 17 DANKÓ Imre: A vásárok világa. = Múzsa 1974/5. 5. 18 DANKÓ Imre: A gyulai vásárok. Gyula, 1963. 19 TÁTRAI Zsuzsanna - KARÁCSONY MOLNÁR Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Bp., 1997. 79. 20 BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium. Szeged, 1998. 2. köt. 326. 180