Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Bakay Kornél: A magyar millennium rendezvényei

S AVARIA 26 (2001) és a Fényistenség számos változatban hirdeti itt, Sinka István örök igazságát: mindig olyat kell mondani és mutatni, ami a Nap, tehát az Élet felé tör. Hogy elmondhassuk előbb magunkban, majd megbátorodva, mások előtt is, Sajó Sándor drámai szépségű sorait: Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! Magyarnak lenni: nagy szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt: Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van írva, Lelkünkbe szíva magyarföldünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön-örökre! De vajon hat-e a példa, követik-é a mintát, változik-e, javul-e a következő nemzedék világlátása, hite, magyarságtudata, embersége? Az itt kiállító fiatal művészeket kis gyermekeik veszik körül s hadd bizonyítsa a jövőbe vetett hitünk valódiságát és erejét Tóth Csaba és Varga Bernadett két gyermeke, először a kicsi Kata, aki Bajza József versét mondja el, majd a tíz éves Ágoston, a magyar zászlóról szóló énekével. Ágoston régész szeretne lenni, s amikor tudattam vele, a választott pálya gyönyörű hivatás, de gazdag sohasem lesz, így válaszolt: a pénz nem fő érték, ő magyar régész akar lenni. Gyermekeink, unokáink számára mi is elődök vagyunk, kötelességünk tehát úgy élni és alkotni, hogy utódaink megbecsüljenek minket, ahogyan mi is megbecsüljük nagy elődeinket. 172