Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)
Söptei István. Sárvár-vidéke és a Kemenesalja a polgári forradalomban
S AVARIA 26 (2001) és innét a Cellbe vivő 600 lépésnyi országúton be a városkába, szállást vévén a kolostorban." 122 A megszálló császári katonaság székhelye átmenetileg Kiscell mezőváros volt. A sárvári városatyáknak is a Kemenesaljára kellett utazniuk, nagyon gyakran, parancsátvételre. Később, mint majd látni fogjuk, a császári csapatok székhelye Sárvár lesz. 1211 A települések lakossága, különösen Kiscell és Sárvár mezőváros tanácsa, az osztrák megszállás idején is lehetőségein belül, hitet tett a forradalom ügye mellett: „még 1849 májusában beszállítottak Cellbe egy Bihar megyei, nagyletai születésű árkászkatonat, Szánthó József civilben asztalossegédet, ki a Karakónál sáncot ásó árkászok közül volt, és megbetegedett. A celli polgárok őszig tartották a katonát, külön szobát adtak neki a községi vámházban, ápolónőt fizettek számára, és felváltva táplálták. Kilétét eltitkolták az átvonuló osztrák csapatok előtt is, mikor pedig felgyógyult, helyet szereztek neki egy helybeli asztalosnál. Csak később, ősszel, mikor már nagyon nyomoznak a volt honvédek után, indítják útba hazafelé." Edvi Illés, a Kemenesalján is működő nagyszámú besúgó ellenére, vállalta, hogy a dömölki népiskolában egy menekült honvédot alkalmaz tanítónak. 124 A sárvári városi számadásokban találkozunk a 48-as honvédek segélyezésével is. A mezőváros tanácsa egy, a várost képviselő sebesült honvédnak 25,Ft-ot utalt ki, s további 6 sebesültet is készpénzsegélyben részesített. 1 5 A háborús események, a katonaság jövés-menése, a bujdosó menekültek jelenléte sajnos komoly közegészségügyi problémákat is eredményezett, Sárváron, Kiscellben, de a környék más településein is pusztított a kolera: „van nap, melyen csak egy helységben és csak az evangélikusok közül öt halottat temetnek. Kolerában hal meg végül Vidos József, a vasi nemzetőrség vezére is." Sárváron a megbetegedettek ápolására 2 ápolónőt alkalmaztak. Volt olyan nap, hogy egyszerre 7 személyt temettek. 126 b./ A megtorlások A császári önkény a világosi fegyverletételt követően térségünkben is fokozódott: „A nemzeti színek eltiltattak, helyökbe minden középületekre fekete-sárga szín behozatván. Volt megint dolga a celli mázoló nyereggyártónak. Történtek éjjel-nappal sok befogások, Bujdoklókká lettek előle Imre, Balog, Kulcsár, Rahner, Róth és más számosak." 1 7 Vas megye kormánybiztosa 1849. október 23-án elfogatási parancsot adott Rahner Máté sárvári evangélikus lelkész ellen: EDVI ILLÉS 1851. 414-415. SZEUBERT 1984. 112/c-d., EDVI ILLÉS 1851. 418. EDVI ILLÉS 1851.415., 417. SZEUBERT 1984. 112/d. EDVI ILLÉS 1851. 416., SZEUBERT 1984. 112/d. EDVI ILLÉS 1851.417. HORVÁTH-KISS 1975. 129. 120